Aktualitások

Aktuális rendeletek, hírek

A nevelési-oktatási intézmények által szervezett országhatárt átlépő autóbuszos kirándulások biztonságáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a szakképzés tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya – fenntartóra tekintet nélkül –

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a)-k) pontjában meghatározott nevelési-oktatási intézményekre,

b) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint a nevelési-oktatási intézményben nem pedagógus-munkakört betöltőkre és

c) az a) pontban meghatározott nevelési-oktatási intézmények intézményfenntartóira terjed ki.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott intézmények és személyek a köznevelésben részt vevő gyermekek és tanulók közlekedésbiztonságának növelése érdekében a részben vagy egészben autóbuszos utazással járó, szervezett, csoportos programok (a továbbiakban: autóbuszos kirándulás) során az Nkt.-ból és a kapcsolódó jogszabályokból eredő feladataik ellátására irányadó gondossággal kötelesek eljárni.

(2) Magyarország területén kívülre irányuló autóbuszos kirándulást – így különösen külföldi iskolai vagy tanulmányi kirándulást – a következő feltételek érvényesítésével kell megszervezni:

a) a tanulókat, gyermekeket szállító autóbusz nemzetközi forgalomban 23:00 és 04:00 óra között nem közlekedhet, kivéve, ha elháríthatatlan külső ok – így különösen közlekedési torlódás, közlekedésrendészeti hatósági intézkedés – miatt e tilalom nem tartható be,

b) a tanulókat, gyermekeket szállító autóbusznak

ba) meg kell felelnie a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 112/A. §-ában foglalt műszaki feltételeknek,

bb) rendelkeznie kell digitális menetíró készülékkel, és

bc) az autóbusz első forgalomba helyezésének évétől számított életkora nem haladhatja meg a 13 naptári évet.

(3) Magyarország területén kívülre irányuló autóbuszos iskolai kirándulásra olyan szolgáltatóval köthető szerződés, amely vállalja és szakorvos által kiállított dokumentummal igazolja, hogy a kirándulás lebonyolításához a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. melléklet 6. pont 6.2.1.1. alpontjában meghatározott betegséggel (obstruktív alvási apnoe szindróma) nem küzdő gépjárművezetőt biztosít.

3. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

Forrás: Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete

 

 Vezetési időkPihenő idők
NapiHeti vagy napi pihenőidők között maximum:
– 9 óra / nap
hetente kétszer hosszabítható
– 10 óra / nap
A hét hétfő 00:00-tól vasárnap 24:00-ig tart.
11 óra / nap egybefüggően
A járművezetőnek bármely két heti pihenőidő között legfeljebb 3 csökkentett (9 órás) napi pihenőideje lehet.
12 óra / nap ha megosztott pihenőt tart
maximum két részre osztható, ebből az utóbbi szakasz szünet nélkül legalább 9 óra.
Csak álló gépkocsi fekvőhelyes fülkéjében, szállodában, telephelyen, lakhelyen tölthető a járművezető közben egyéb munkát nem végezhet.
30 órás ciklus2 gépkocsivezető esetén alkalmazhatóMindkét gépkocsivezető 9 óra/nap egybefüggő pihenőidőt köteles eltölteni. Álló jármű!!
HetiMaximum: 56 óra, a hatodik vezetési nap után heti pihenőt kell tartani.A 6-ik munkanap végéig halasztható, ha a 6 napi vezetési idő nem haladja meg a maximumot. Egybefüggő 45 óra, mely csökkenthető akár 24 óra egybefüggő pihenőidőre.
Minden csökkentést a hetet követő 3-ik hét vége előtt vissza kell pótolni egy legalább 9 órás  pihenőidőhöz kapcsolva.
Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek
tartania kell legalább:
– két rendszeres (45 órás) heti pihenőidőt, vagy
– egy rendszeres (45 órás) heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt.
KéthetiBármely egymást követő két héten maximum 90 óra.Az egyik héten kezdődő, másik héten folytatódó heti pihenőidőt a két hét bármelyikéhez lehet kapcsolni 
(de mindkettőhöz nem).
Folyamatos vezetés és szünetekNem pihenő idő!
4,5 óra vezetési idő 
után legalább 45 perc.
A 45 perc bármikor történő elérése után 4,5 óra vezetés újra kezdhető.
Ez a szünet felcserélhető egy legalább 15 perces szünettel, amelyet egy legalább 30 perces szünetnek kell követnie, elosztva e szüneteket oly módon hogy megfeleljenek az első bekezdés rendelkezéseinek.
Pihenőidő megszakítása (komp, vonat) Pihenőidőt megszakítani vasútra, hajóra ráállás, leállás céljából legfeljebb 2-szer lehet.
A megszakítás maximum 1 óra lehet.
A járművezető számára háló-vagy
fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.
Rendkívüli esetek

Az előírásoktól rendkívüli, előre nem látható ok miatt el lehet térni, ha:
– a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti,
– a legközelebbi várakozóhely eléréséig tart,
– a gépjárművezető, az utasok, a rakomány biztonsága érdekében.

Az eltérés módját és okát a menetíró korong v. szalag hátoldalára rá kell írni.

Korong / kártya használatA járművezetőknek minden nap használniuk kell az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyákat, amikor járművet vezetnek, attól az időponttól kezdve, amikor a járművet átveszik. Az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyákat nem szabad kivenni a napi munkaidő vége előtt, kivéve ha a kivétel egyébként engedélyezett.

A táblázat tájékoztató jellegű, az előírásokat az Európai Unió Tanácsának 3821/85/EGK rendelete, valamint az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/Ek rendelete tartalmazza.

AETR egyezmény

Az új jogszabály rendelkezéseinek be nem tartása anyagi felelősséget vonhat maga után, és a súlyosan gondatlan vagy szándékos jogszabálysértés még hatósági bírság nélkül is azonnali felmondásra adhat okot, azaz megalapozhatja a fennálló munkaviszonynak a munkáltató részéről történő azonnali megszüntetését a hatályos kollektív szerződés szerint, illetőleg ha ezt munkaadó és munkavállaló rögzíti.
A gépkocsivezetők által elkövetett szabálysértésekért a jövőben a fuvarozó vállalkozást is felelősség terheli.
A konkrét esetekben figyelembe vehető bármely bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ésszerűen nem lehet a szállítási vállalkozást felelősnek tekinteni az elkövetett szabálysértésért.
Ez esetben a fuvarozóknak kell bizonyítaniuk „ártatlanságukat”: miszerint nem adtak a rendelettel ellentétes utasításokat alkalmazottjaiknak.
A megállapított felelősségben osztoznak a szerződéses partnerek is.
A teljes szállítási lánc együttes felelősségének új elve elismeri, hogy – különösen a megbízók – gyakran túlzott nyomást gyakorolhatnak a fuvarozókra, szabályszerűen teljesíthetetlen határidők kikötésével.
A 2007. április 11-én hatályba lépő 561/2006/EK Rendelet kapcsán a legjelentősebb vezetési- és pihenőidő előírások az alábbiak:
Vezetési időszak: az az összeadódott vezetési idő, amely egy – napi vagy heti – pihenőidő vagy egy szünet (megszakítás) után kezdődik és addig tart, amíg a forgalmi utazó munkavállaló újabb pihenőidőt vagy szünetet (megszakítást) tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet.
A napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 (kilenc) órát. A napi vezetési idő azonban hetente legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható: legfeljebb 10 (tíz) órára.
A heti vezetési idő (hétfő 0 óra és vasárnap 24 óra között) nem haladhatja meg az 56 (ötvenhat) órát.
Az összeadódott vezetési idő bármely egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 (kilencven) óránál.
Munkaközi szünet, amely a jogszabályi szövegben mint „szünet” szerepel:
Az AETR egyezmény 7.Cikk I. pontja és az 561/2006/EK rendelet II. fejezet 7. cikke szerint négy és fél órás folyamatos vezetési idő után a gépjárművezető legalább 45 perces szünetet köteles tartani (kivéve, ha a pihenőidejét kezdi meg).
Ez csak egy legalább 15 perces, majd azt követő legalább 30 perces szünettel helyettesíthető.
2007. április 11-e után tehát a „megszakítás” már nem osztható három részre, hanem legfeljebb csak kettőre:
15+30 percre. A 15, illetőleg 45 percnél rövidebb időtartamú megállás nem minősül szünetnek.
Napi pihenőidő: A munkavégzés befejezése és az azt követő munkakezdés közötti egybefüggő időtartam, amelyet a munkáltató a munkavállaló részére pihenésre köteles biztosítani, amely idő alatt járművezető szabadon rendelkezik idejével.
Az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül újabb napi pihenőidőt kell tartani.
Rendszeres napi pihenőidő”: bármely, legalább 11 órát tartó pihenő, amelyet fel is lehet bontani, de ez esetben az összesen legalább 12 óra csak egyféleképpen, és csak kétfelé darabolható: az első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra kell, hogy legyen.
„Csökkentett napi pihenőidő”: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra pihenő.
A napi pihenőidő kiterjeszthető rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pihenőidővé.
Bármely két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet.
Többfős járat esetén a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül újabb legalább 9 órás napi pihenőidő tartása kötelező.

Heti pihenőidő (azaz heti pihenőnap):

I./ „rendszeres heti pihenőidő”: bármely, legalább 45 órás pihenő.
II./ „csökkentett heti pihenőidő”: bármely 45 óránál rövidebb pihenő, amely legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető.
– Bármely két egymást követő héten a gépkocsivezetőnek két rendszeres (45 órás) heti pihenőt,
vagy egy rendszeres és egy csökkentett (legalább 24 órás) heti pihenőt kell tartania. Vagyis legalább kéthetente kötelezően jár a 45 órás rendes pihenőidő.
– A csökkentést kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt
egybefüggően eltöltött, a csökkentésnek megfelelő pihenővel, melyet egy másik, legalább 9 óráspihenőidőhöz kell kapcsolni.
– Azt a pihenőidőt, amely két hétre oszlik el, bármelyik héthez lehet számítani, de mindkét héthez nem.

Személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok
összegéről
1. A járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetés időtartamának túllépése (percben):
a) 6 percig 50 000,- HUF
b) 6 perc felett – 20 percig 100 000,- HUF
c) 20 perc felett – 40 percig 200 000,- HUF
d) 40 perc felett – 90 percig 300 000,- HUF
e) 90 perc felett – 400 000,- HUF
2. A járművezető napi, hatnapi vagy kéthetes vezetési idejének túllépése (az előírt időtartam %-ban):
a) 5%-ig 50 000,- HUF
b) 5% felett – 10%-ig 100 000,- HUF
c) 10% felett-15%-ig 200 000,- HUF
d) 15% felett-20%-ig 300 000,- HUF
e) 20% felett 400 000,- HUF
3. A járművezető napi, heti pihenőidejének be nem tartása (az előírt időtartam %-ban):
a) 95%-ig 50 000,- HUF
b) 94-90%-ig 100 000,- HUF
c) 89-85%-ig 200 000,- HUF
d) 84-80%-ig 300 000,- HUF
e) 80% alatt 400 000,- HUF

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 80. §-ának d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

  1. §A belföldi illetőségű (Szja tv. 3. § 2. pont) magánszemély a külszolgálat (Szja tv. 3. § 13. pont) címén kapott bevételével szemben – ha az nem tartozik a Szja tv. 83. § (4) bekezdésének hatálya alá – a Szja tv. 27. §c) pontjában említett igazolás nélkül elismert költségként az ott meghatározott bevételi hányadnak azon részét vonhatja le, amely nem haladja meg a külszolgálat tényleges időtartamára számított
  2. a)napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot;
  3. b)ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap, az első 90 napra napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, a 91. naptól kezdődően napi 15 eurónak megfelelő és a 2. §-ban meghatározott személyek után további napi és személyenkénti 3 eurónak megfelelő forintösszeget.
  4. §Az 1. §b) pontjában említett személyek: a külszolgálat címén kiküldött magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastársa és kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, nevelt, mostoha gyermeke), feltéve, hogy a tartózkodásuk nem minősül külföldi kiküldetésnek, továbbá feltéve, hogy külföldi tartózkodásuk tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap.
  5. §(1) Az 1. §-ban nem említett külföldi kiküldetés (Szja tv. 3. § 12. pont) esetén
  6. a)a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történő külföldi kiküldetés címén a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett bevételből [Szja tv. 28. § (2) bekezdés] a külföldi kiküldetés tényleges időtartamára az 1. § rendelkezése szerint – figyelemmel a 2. §-ban foglalt rendelkezésre is – vonható le az igazolás nélkül elismert költség;
  7. b)a belföldi illetőségű, önálló tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó bevételéből igazolás nélkül elismert költségként a külföldi kiküldetés tényleges időtartamára számítva az 1. §a) és b) pontjában meghatározott napi összeg vonható le, figyelemmel a 2. §-ban foglalt rendelkezésre is.

(2) Az 1. §-ban és az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az elismert költség levonásával – figyelembe véve a Szja tv. 7. § g) pontjának rendelkezését is – minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

  1. §(1) A kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat, úgy hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából, az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható az (1) bekezdés szerinti időtartamok egybeszámítása azzal, hogy

  1. a)légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;
  2. b)ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több, mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek (külszolgálatnak) minősül.

(3) Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént.

(4) E rendelet végrehajtása során a külföldi pénznem átváltására a Szja tv. 5. §-ában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

4/A. § (1) A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az említett címen kapott bevételének jövedelemszámítására az 1. § és 3. §-ban foglalt rendelkezések helyett, választása szerint a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.

(2) Az (1) bekezdésben említett magánszemély a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 40 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el. Ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás- és lakásbérleti díjra fordított összeg. Az előzőekben foglalt költségelszámolási korlátozások figyelembevétele mellett igazolás nélkül elismert költségként napi 40 eurónak megfelelő forintösszeget számolhat el az az önálló tevékenységet folytató magánszemély is, aki az adott utazással összefüggésben mástól külföldi kiküldetés címén bevételt nem kap, de az (1) bekezdésben említett tevékenységet végzi.

4/B. § A 4/A. §-nak az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 313/2010. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezését a 2011. január 1-jétől kezdődő kiküldetések esetében kell alkalmazni.

  1. §Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

Az autóbuszos személyszállító vállalkozók 2019. január 01-től minden Horvátországba történő belépés előtt, kötelesek a horvát adóhivatal részére bejelenteni az utazás időpontját, a jármű rendszámát, a horvátországi útvonalat, tranzit esetén a belépési és kilépési pontot.

A bejelentést az MCP-formanyomtatványon határátlépés előtt csatolmányként kell benyújtani azodjel.stranci@porezna–uprava.hr e-mail címre. A nyomtatvány letölthető a www.nit.hu tagi kóddal elérhető belső oldaláról.

Fontos, hogy a horvát adószám kiadására vonatkozó határozatot és az adóhatósághoz benyújtott, kitöltött MCP-formanyomtatványt a Horvát Köztársaság területén közlekedő járművekben kell tartani, amit a Horvát Pénzügyminisztérium Adminisztrációs és Vámigazgatás szervezeti egységei szigorúan ellenőriznek.

Az adóbevallás rendszere egyébként nem változik, továbbra is csak azokra a hónapokra kell bevallást benyújtani, amikor a vállalkozásnak volt Horvátországot érintő útja.

 

 

Forrás: Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete – NiT Hungary

A közúti árufuvarozással és személyszállítással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 13. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

1. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 236/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1/A. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet módosítása

2. § A közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló 66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„c) az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós jogszabályokat érintő – adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező – súlyos jogsértések osztályozása tekintetében történő kiegészítéséről és a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2016. március 18-i 2016/403 (EU) bizottsági rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

3. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

3. § A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 9. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés h) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a 8. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

„f) a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben”

[meghatározott, az áru- vagy személyszállítást végző járművek közúti forgalomban való részvételére vonatkozó rendelkezést megsérti.]

4. § (1) A BR. 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben az ellenőrző hatóság)

„a) az 1. melléklet 2. pont a) alpontjában, 3. pontjában, 5. pont a) és b) alpontjában, 7., 7/A., 8. és 9. pontjában,”

(meghatározott okmány hiányát állapítja meg, de a hiányzó okmány megléte a közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásából megállapítható, vagy a nyilvántartásban nem szereplő, az ellenőrzés időpontjában minden kétséget kizáróan érvényes okmányt az ellenőrző hatóságnak – az ellenőrzés napját követő 8 napon belül – bemutatják, a bírság összege a mellékletek megfelelő sorában meghatározott összeg fele, de legfeljebb 30 000 forint.)

(2) A BR. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Amennyiben az ellenőrző hatóság)

„e) a 8. melléklet 1-7., 9. pontjában,”

(meghatározott okmány hiányát állapítja meg, de a hiányzó okmány megléte a közlekedésért felelős miniszter nyilvántartásából megállapítható, vagy a nyilvántartásban nem szereplő, az ellenőrzés időpontjában minden kétséget kizáróan érvényes okmányt az ellenőrző hatóságnak – az ellenőrzés napját követő 8 napon belül – bemutatják, a bírság összege a mellékletek megfelelő sorában meghatározott összeg fele, de legfeljebb 30 000 forint.)

5. § A BR. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A. § (1) A Kkt. 20. § (6) bekezdése szerinti pénzkövetelés biztosításának összegét az e rendelet alapján kiszabható bírsággal megegyező összegben kell meghatározni. A pénzkövetelés biztosítása összegének bankkártyával (POS, VPOS) történő megfizetése esetén a pénzkövetelés biztosítása összegének valamely pénzügyi intézménnyel kötött szerződés szerinti mértékét, de legfeljebb 2%-át kell egyidejűleg és azonos módon költségként megfizetni.

(2) Az e rendelet szerinti bírságok bankkártyával (POS, VPOS) történő megfizetése esetén a kiszabott bírság összegének valamely pénzügyi intézménnyel kötött szerződés szerinti mértékét, de legfeljebb 2%-át kell egyidejűleg és azonos módon költségként megfizetni.”

6. § A BR. 16. § (8) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

„g) az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós jogszabályokat érintő – adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező – súlyos jogsértések osztályozása tekintetében történő kiegészítéséről és a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2016. március 18-i 2016/403 (EU) bizottsági rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

7. § (1) A BR. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) A BR. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(3) A BR. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(4) A BR. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(5) A BR. a 6. melléklet szerinti 4/A. melléklettel egészül ki.

(6) A BR. 5. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(7) A BR. 6. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(8) A BR. 7. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(9) A BR. 8. melléklete helyébe a 10. melléklet lép.

(10) A BR. 12. melléklete a 11. melléklet szerint módosul.

8. § A BR. 4. §-ában a „3. mellékletben” szövegrész helyébe a „3. és 4/A. mellékletben” szöveg lép.

4. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

9. § A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 17. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet tevékenységi engedélyét (az engedélykivonatokkal együtt) visszavonhatja,]

„a) az 1071/2009/EK rendelet IV. mellékletében, valamint a 2016/403 (EU) bizottsági rendelet II. Mellékletében foglaltak figyelembevételével, a 2016/403 (EU) bizottsági rendelet I. Mellékletében megjelölt bármely jogsértés elkövetése esetén,”

10. § A KR. 9. § (2) bekezdésében az „(1071/2009/EK rendelet 6. cikk)” szövegrész helyébe az „[1071/2009/EK rendelet 6. cikk, 2016/403 (EU) bizottsági rendelet I. Melléklet]” szöveg lép.

5. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

12. § Ez a rendelet az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós jogszabályokat érintő – adott esetben a közúti fuvarozó jó hírnevének elveszítését eredményező – súlyos jogsértések osztályozása tekintetében történő kiegészítéséről és a 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2016. március 18-i 2016/403 (EU) bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az R1. 1/A. számú mellékletében foglalt táblázat a 26 kódszámú sort követően a következő 27 kódszámú sorral egészül ki:

(KódszámTényállásPontszám) 
„27Engedély nélküli vezetés (közúti forgalomban közúti közlekedési szolgáltatás végzése során gépi meghajtású jármű vezetése más kategóriába tartozó engedéllyel [BR. 1. melléklet 9., 9/A. pontja]5” 
 

2. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„1. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka (RSJ = rendkívül súlyos jogsértés, NSJ = nagyon súlyos jogsértés, SJ = súlyos jogsértés)A bírság összege, forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
1.a) Közúti árutovábbítási engedély, illetve közúti árufuvarozói engedély (a továbbiakban együtt: közúti árutovábbítási engedély), közúti személyszállítási engedély, illetve autóbuszos személyszállító engedély (a továbbiakban együtt: közúti személyszállítási engedély), taxiengedély, személygépkocsis személyszállító engedély nélkül – vagy az engedély időbeni hatálya lejáratát 90 napot követően – végzett közúti közlekedési szolgáltatásRSJ600 000szállító 
 b) Nemzetközi forgalomban közösségi engedély nélkül (nem létezik, hamis, visszavonták, lejárt) végzett közúti közlekedési szolgáltatásRSJ800 000szállító 
 c) Az előírt engedély nélkül, szabálytalanul végzett kabotázs-tevékenység, az előírt engedély nélkül végzett különjárati személyszállításRSJ800 000szállító 
 d) Közúti árutovábbítási engedély, közúti személyszállítási engedély időbeni hatálya 30 napot meghaladóan, de 90 napot meg nem haladóan lejártNSJ300 000szállító 
2.A szállító vagy a járművezető nem tudja bemutatni az érvényes közösségi engedélyt vagy a közösségi engedély hitelesített másolatát (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan)  szállító
járművezető
 
 a) és nem rendelkezik engedélykivonattalNSJ500 000  
 b) de rendelkezik engedélykivonattal 30 000  
3.Közúti árutovábbítási engedély-kivonat nélkül végzett árutovábbítás, illetve autóbusszal közúti személyszállító engedélykivonat nélkül díj ellenében végzett személyszállításNSJ100 000szállító járművezető 
4.a) Menetrend szerinti járatok üzemeltetése engedély nélkül (nem létezik, meghamisították, visszavonták, lejárt)NSJ400 000szállító 
 b) A járművezető nem tudja bemutatni az engedélyt a vizsgáló tisztviselőnek (elvesztette, elfelejtette, sérült)SJ200 000járművezető 
4/A.A menetrend szerinti járatok megállói nem felelnek meg a kiadott engedélynekSJ100 000szállító 
5.a) Személyszállító vezetői igazolvány vagy azonosító lap nincs a járművön 200 000járművezető 
 b) Személyszállító engedély kivonat nincs a járművön 50 000járművezető 
 c) Diszpécserszolgálati engedély hiánya 300 000diszpécserszolgálat 
 d) Utazási igény közvetítése vagy személyszállító szolgáltatásnyújtás szervezése személytaxi-szolgáltatás nyújtására nem jogosult részére 300 000diszpécserszolgálat 
 e) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatáshoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásra kötött szerződést a járművezető nem tudja bemutatni 200 000járművezető 
6.Nemzetközi közúti áruszállítási engedély, CEMT engedély és a hozzá szükséges igazolás, autóbuszos járati engedély    
 a) hiánya, érvénytelensége (sérült, olvashatatlan, lejárt, a gépjárműadó 90%-a nem került megfizetésre) 800 000szállító 
 b) szabálytalan használata, illetve eltérés az engedélyben foglaltaktól 500 000járművezető 
 c) a KR. 4/A. §-ában meghatározott engedélykezelési, bemutatási kötelezettség teljesítésének elmulasztása 800 000járművezető 
 d) a c) alpontban meghatározott engedélykezelési, fénymásolat-készítési, bejelentési és megőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása 300 000feladó, címzett 
7.A járművezető szakmai képesítését igazoló okmány hiányaNSJ100 000járművezető 
7/A.A járművezető nem tudja a nemzeti jog előírásának megfelelően bemutatni érvényes gépjármű-vezetői képesítési igazolványát vagy vezetői engedélyét a bejegyzéssel (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan)SJ50 000járművezető 
8.Járművezetői igazolvány hiányaNSJ200 000járművezető 
8/A.A járművezető vagy a szállító nem tudja bemutatni az érvényes járművezetői igazolványt vagy az érvényes járművezetői igazolvány hitelesített másolatát (elvesztette, elfelejtette, sérült, olvashatatlan)SJ100 000járművezető

szállító

 
9.Személy- vagy áruszállítás érvényes vezetői engedély nélkülRSJ600 000járművezető 
9/A.A vezetői engedély    
 a) sérült, de olvasható, illetve nem felel meg az egységes mintánakSJ50 000járművezető 
 b) olvashatatlan 100 000  
10.Fuvarlevél, illetve autóbusz-menetlevél hiányaSJ30 000szállító járművezető 
11.Utaslista hiánya 10 000szállító

járművezető

 
12.Fuvarlevél, illetve személyszállításhoz kapcsolódó menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése, hiányzó (jogszabályban kötelező adattartalomként meghatározott) rovatonként (adatonként) – ide nem értve az árutovábbításra fuvarozással kapcsolatos költségekre, díjakra, a vámkezelésre és a fizetés módjára vonatkozó adatokat -,10 000szállító
járművezető
 
 de legfeljebb30 000  
13.Közúti árutovábbítási engedéllyel, közúti személyszállítási engedéllyel, árutovábbítási vagy személyszállítási közösségi engedéllyel kapcsolatos adatváltozás bejelentésének, a tevékenység szüneteltetése bejelentésének, a lejárt engedély visszaadásának az elmulasztása, a helyettesítő járműre vonatkozó okmány, vagy az eredeti járműre kiállított engedély-kivonat (hiteles másolat) közúton való bemutatásának a hiánya30 000szállító 
    
 

3. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„2. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA bírság összege forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
1.Saját számlás közúti áruszállítás, autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás végzése az arra jogosító igazolvány nélkül150 000szállító
járművezető
 
2.A saját számlás közúti áruszállítás, autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás feltételeinek megtartását igazoló, a járműre vagy a járművezetőre vonatkozó okmány (okmányok) hiánya100 000szállító
járművezető
 
3.Menetlevél hiánya, ide értve az elektronikus menetlevelet is30 000szállító
járművezető
 
4.Menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése, hiányzó rovatonként (adatonként), ide értve az elektronikus menetlevelet is,
de legfeljebb
10 000

30 000

szállító
járművezető
 
    
 

4. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„3. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka
(RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés, EJ=enyhébb jogsértés)
A bírság összege forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
ASzemélyzet 
A1A kalauzokra megállapított alsó korhatár be nem tartásaSJ100 000szállító 
BVezetési időszakok 
B1A 9 órás napi vezetési idő túllépése, ha a 10 órára történő meghosszabbítás nem megengedett9 h <…< 10 hEJ10 000járművezető
szállító
 
B2 10 h ≤…< 11 hSJ60 000  
B3 11 h ≤ …NSJ150 000  
B4A 9 órás napi vezetési idő 50%-os vagy nagyobb arányú túllépése legalább 4,5 órás szünet vagy pihenő beiktatása nélkül13h 30 ≤ …
szünet/pihenő nélkül
RSJ300 000  
B5A 10 órás meghosszabbított napi vezetési idő túllépése, ha a meghosszabbítás megengedett10 h <…< 11 hEJ10 000járművezető
szállító
 
B6 11 h ≤…< 12 hSJ60 000  
B7 12 h ≤ …NSJ150 000  
B8A 10 órás napi vezetési idő 50%-os vagy nagyobb arányú túllépése legalább 4,5 órás szünet vagy pihenő beiktatása nélkül15h ≤ …
szünet/pihenő nélkül
RSJ300 000  
B9Az összeadódott heti vezetési idő túllépése56 h <…< 60 hEJ10 000járművezető
szállító
 
B10 60 h ≤…< 65 hSJ60 000  
B11 65 h ≤…< 70 hNSJ150 000  
B12Az összeadódott heti vezetési idő 25%-os vagy annál nagyobb arányú túllépése70 h ≤…RSJ300 000  
B13Az összeadódott vezetési idő túllépése két egymást követő hét alatt90 h <…<100 hEJ10 000járművezető
szállító
 
B14 100 h ≤…<105 hSJ60 000  
B15 105 h ≤…<112 h 30NSJ150 000  
B16Az összeadódott vezetési idő 25%-os vagy nagyobb arányú túllépése két egymást követő hét alatt112h 30 ≤ …RSJ300 000  
CSzünetek 
C1A megszakítás nélküli vezetési idő 4,5 órás határának túllépése szünet tartása előtt4 h 30 <…< 5 hEJ10 000járművezető
szállító
 
C2 5 h ≤…< 5 h 30SJ30 000  
C3 5 h 30 ≤…< 6 h 60 000  
C4 6 h ≤…< 6 h 30NSJ100 000  
C5 6 h 30 ≤… 250 000  
DPihenőidők 
D1Nem elegendő, 11 óránál rövidebb napi pihenőidő, ha a csökkentett napi pihenőidő nem megengedett10 h ≤…< 11 hEJ10 000járművezető
szállító
 
D2 9 h 15 ≤…<10 hSJ30 000  
D3 8 h 30 ≤…<9 h 15 60 000  
D4 7 h 45 ≤…<8 h 30NSJ100 000  
D5 …< 7 h 45 250 000  
D6Nem elegendő, 9 óránál rövidebb csökkentett napi pihenőidő, ha a csökkentés megengedett8 h ≤…< 9 hEJ10 000járművezető
szállító
 
D7 7 h 30 ≤…< 8 hSJ30 000  
D8 7 h ≤…< 7 h 30 60 000  
D9 6 h 30 ≤…< 7 hNSJ100 000  
D10 …< 6 h 30 250 000  
D11Nem elegendő, 3 + 9 óránál rövidebb megosztott napi pihenőidő3 h + (8 h≤…< 9 h)EJ10 000járművezető
szállító
 
D12 3 h + (7 h
30≤…< 8 h)
SJ30 000  
D13 3 h + (7h
≤…< 7 h 30)
 60 000  
D14 3 h + (6 h 30
≤…< 7 h)
NSJ100 000  
D15 3 h + (…< 6 h 30) 250 000  
D16Nem elegendő, 9 óránál rövidebb napi pihenőidő több fős személyzet
esetén
8 h ≤…< 9 hEJ10 000járművezető
szállító
 
D17 7 h 30 ≤…< 8 hSJ30 000  
D18 7 h ≤…< 7 h 30 60 000  
D19 6 h 30 ≤…< 7 hNSJ100 000  
D20 …< 6 h 30 250 000  
D21Nem elegendő, 24 óránál rövidebb csökkentett heti pihenőidő22 h ≤…< 24 hEJ10 000járművezető
szállító
 
D22 21 h ≤…< 22 hSJ30 000  
D23 20 h ≤…< 21 h 60 000  
D24 19 h ≤…< 20 hNSJ100 000  
D25 …< 19 h 250 000  
D26Nem elegendő, 45 óránál rövidebb heti pihenőidő, ha a csökkentett heti pihenőidő nem megengedett42 h ≤…< 45 hEJ10 000járművezető
szállító
 
D27 39 h ≤…< 42 hSJ30 000  
D28 36 h ≤…< 39 h 60 000  
D29 33 h ≤…< 36 hNSJ100 000  
D30 …< 33 h 250 000  
D316 egymást követő 24 órás időszak túllépése az előző heti pihenőidő után…< 3 hEJ10 000járművezető
szállító
 
D32 3 h ≤…< 6 hSJ30 000  
D33 6 h ≤…< 12 h 60 000  
D34 12 h ≤…< 18NSJ100 000  
D35 18 ≤ … 250 000  
EEltérés a 12-napos szabálytól (Nemzetközi, nem menetrend szerinti autóbuszjárat) 
E112 egymást követő 24 órás időszak túllépése az előző rendszeres heti pihenőidő után… < 3hEJ10 000járművezető
szállító
 
E2 3 h ≤…< 6 hSJ30 000  
E3 6h ≤ … < 12h 60 000  
E4 12 h ≤…< 18NSJ100 000  
E5 18h ≤ … 250 000  
E612 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidő66h < … ≤ 67hSJ20 000  
E7 65h < … ≤ 66h 60 000járművezető
szállító
 
E8 64h < … ≤ 65hNSJ100 000  
E9 … ≤ 64h 250 000  
E1022:00 óra és 6:00 óra között 3 órát meghaladó vezetési idő szünet tartása előtt, ha a járművet nem több fős személyzet vezeti3h < … < 3 h 45SJ20 000  
E11 3 h 45 ≤ … < 4h 30 60 000járművezető
szállító
 
E12 5 h 15 ≤ … < 4 h 30NSJ100 000  
E13 5h 15 ≤ … 250 000  
FMunkaszervezés 
F1A bér és a megtett úthossz vagy a szállított áru mennyisége közötti kapcsolatNSJ400 000szállító 
F2A járművezető munkájának nem megfelelő szervezése vagy a szervezés elmaradása, illetve nem megfelelő utasítások a járművezető részére a jogszabály betartására vonatkozóan vagy az utasítások hiányaNSJ200 000szállító 
     
 

5. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„4. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka
(RSJ=rend-
kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jog-
sértés, SJ= súlyos jogsértés)
A bírság összege forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
GMenetíró készülék beépítése 
G1Típusjóváhagyással rendelkező menetíró készülék beépítésének és használatának elmulasztásaRSJ800 000szállító 
HMenetíró készülék, járművezetői kártya vagy adatrögzítő lap használata 
H1Engedéllyel rendelkező műhely által nem felülvizsgált menetíró készülék használataNSJ400 000szállító 
H2A járművezető egynél több saját járművezetői kártyával rendelkezik és vagy egynél több saját járművezetői kártyát használNSJ400 000járművezető 
H3A járművezető hamisított járművezetői kártyával vezet (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne)RSJ600 000járművezető 
H4A járművezető olyan járművezetői kártyával vezet, amelynek nem ő a jogosultjaRSJ600 000járművezető 
H5A járművezető olyan járművezetői kártyával vezet, amelyet a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatok és/vagy hamis okmányok alapján szerzett meg (úgy tekintendő, mintha járművezetői kártya nélkül vezetne)RSJ600 000járművezető 
H6A menetíró készülék nem működik megfelelően (pl.: nem került sor a menetíró készülék megfelelő felülvizsgálatára, kalibrálására és plombálására)NSJ300 000szállító 
H7A menetíró készülék nem megfelelő használata (pl. szándékos, önkéntes vagy kényszer hatására történő visszaélés, a helyes használatra vonatkozó utasítás hiánya)NSJ400 000járművezető
szállító
 
H8Olyan, csalásra alkalmas berendezés, eszköz használata, amely képes a menetíró készülék által rögzített információk módosításáraRSJ800 000járművezető
szállító
 
H8/AOlyan csalásra alkalmas berendezés, eszköz jelenléte a járművön, amely az adatok, illetve a kinyomtatott információk meghamisítására felhasználható lehet (kapcsoló/vezeték …)400 000járművezető
szállító
 
H9Az adatrögzítő lapokon rögzített adatok vagy a menetíró készülékben vagy a járművezetői kártyán tárolt és onnan letöltött adatok meghamisítása, eltitkolása, kitörlése vagy megsemmisítéseRSJ800 000járművezető
szállító
 
H10A vállalkozás nem őrzi meg legalább egy évig az adatrögzítő lapokat, kinyomatokat és letöltött adatokatNSJ400 000szállító 
H11A rögzített és tárolt adatok nem állnak rendelkezésre legalább 365 napig, az adatok rendelkezésre bocsátásának feltételei nem garantálják az adatok biztonságát és pontosságát (digitális menetíró készülék esetében)NSJ400 000szállító 
H12Adatrögzítő lapok/járművezetői kártyák helytelen használataNSJ100 000járművezető 
H13Adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártya szabálytalan kivétele, amely hatással van az érintett adatok rögzítéséreNSJ400 000járművezető 
H14Adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya azon időtartamon túli használata, amelyre azt szánták, adatvesztésselNSJ400 000járművezető 
H15Elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártyák használata, az adatok nem olvashatókNSJ300 000járművezető 
H16Kötelező kézi adatbevitel elmulasztása analóg és digitális menetíró készülék esetében egyaránt, amennyiben az I2 vagy I3 vagy I4 sorban szereplő tényállás nem valósul megNSJ150 000járművezető 
H17Nem megfelelő lap használata vagy a vezetői kártya nem megfelelő nyílásba történő beillesztése (több fős személyzet)SJ150 000járművezető 
H18Kapcsoló berendezés helytelen használataNSJ150 000járművezető 
H19Kapcsoló berendezés helytelen használata, amennyiben az értékelhetőséget nem akadályozza50 000járművezető 
H20Nincs elegendő számú adatrögzítő lap (figyelemmel az adatrögzítő lapok személyes jellegére, a szolgálati idő tartamára, a sérült vagy az ellenőr által lefoglalt adatrögzítő lapok pótlására)50 000szállító járművezető 
H21Az adatrögzítő lap mintája nem került jóváhagyásra50 000szállító járművezető 
H22Nincs elegendő mennyiségű papír a kinyomtatáshoz30 000szállító járművezető 
H23A lapon feljegyzett idő nem egyezik annak az országnak a hivatalos idejével, amelyben a járművet nyilvántartásba vették50 000járművezető 
H24A letöltési kötelezettség elmulasztása esetenként50 000szállító 
H25A letöltési kötelezettség késedelmes teljesítése esetenként (járművezetői kártyánként és fedélzeti egységenként) a letöltési időszakot meghaladó
30 naponként,
de legfeljebb
10 000

50 000

szállító 
 Adatok kitöltése 
H26Az adatrögzítő lapról hiányzik a családi név200 000járművezető 
H27Az adatrögzítő lapról hiányzik az utónév100 000járművezető 
H28A lap használatba vétele kezdetének vagy végének ideje hiányzik50 000járművezető 
H29A lap használatba vétele kezdetének vagy végének helye hiányzik20 000járművezető 
H30Az adatrögzítő lapról hiányzik a rendszám20 000járművezető 
H31Az adatrögzítő lapról hiányzik a kilométer-számláló állása (első menet előtt)50 000járművezető 
H32Az adatrögzítő lapról hiányzik a kilométer-számláló állása (utolsó menet végén)20 000járművezető 
H33Az adatrögzítő lapról hiányzik a járműcsere időpontja20 000járművezető 
H34Az ország betűjele beírásának elmulasztása a menetíró készülékbe20 000járművezető 
IAdatok bemutatása 
I1Ellenőrzés megtagadása, vagy jármű visszatartása esetén a helyszín engedély nélküli elhagyásaNSJ800 000járművezető
szállító
 
I2A járművezető nem tudja bemutatni az adott napra és a megelőző 28 napra vonatkozóan rögzített információkatNSJ400 000járművezető 
I3A járművezető nem tudja bemutatni a járművezetői kártyához kapcsolódó információkat (ha rendelkezik járművezetői kártyával)NSJ400 000járművezető 
I4A járművezető nem tudja bemutatni az adott napon és az azt megelőző 28 nap során készített kézi feljegyzéseket és kinyomatokatNSJ400 000járművezető 
I5A járművezető nem tudja bemutatni a járművezetői kártyátNSJ400 000járművezető 
JHibás működés 
J1A menetíró készülék javítását nem engedéllyel rendelkező
szerelő vagy műhely végezte
NSJ200 000szállító 
J2A járművezető nem jegyez be minden előírt információt azon időszakokra vonatkozóan, amelyekben a menetíró készülék üzemképtelensége vagy hibás működése miatt már nem rögzített információkatNSJ300 000járművezető 
J3A javítást nem végezték el útközben (Ha a jármű nem tud visszatérni a telephelyre az üzemzavar-fellépésnek vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül) 100 000szállító járművezető 
LKézi bejegyzések a kinyomatokon 
L1Az ideiglenes lapról hiányzik a járművezető kártyájának száma, illetve neve, illetve vezetői engedélyének száma:   
 a) amennyiben az azonosítás a hiányzó adatok miatt lehetetlen200 000járművezető 
 b) amennyiben azonosítható30 000  
L2Az ideiglenes lapról hiányzik az aláírás30 000járművezető 
L3A járművezetői kártya elvesztéséről vagy eltulajdonításáról azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál teendő hivatalos bejelentés elmulasztása, amelynek területén a kártyalopás történt150 000járművezető 
MA menetíró készülék kapcsán típusjóváhagyásra, menetíró szerelőműhelyre, menetíró szerelőre vonatkozó rendelkezések 
M1Típusjóváhagyással nem rendelkező menetíró készülék kereskedelmi forgalmazása300 000forgalmazó 
M2Adatrögzítő lap típusjóváhagyás nélküli forgalmazása300 000forgalmazó 
M3Menetíró szerelőműhely engedély nélküli működtetése1 000 000menetíró szerelőműhely üzemeltetője 
M4Menetíró szerelő tevékenység engedély nélküli végzése300 000a tevékenységet végző személy 
M5Külső kalibrálási tevékenység végzése a közlekedési hatóság részére történő bejelentés nélkül300 000a menetíró szerelőműhely üzemeltetője 
M6Elveszett vagy egyéb ok miatt működésképtelenné vált tachográf-kártya bejelentési kötelezettségének elmulasztása300 000a tevékenységet végző személy 
M7Menetíró készüléket befolyásoló eszköz járműbe vagy menetíró készülékbe történő beépítése300 000a menetíró szerelőműhely üzeme 
    
 

6. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„4/A. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka (RSJ=rendkívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jogsértés, SJ= súlyos jogsértés)A bírság összege forintbanA bírság fizetésére kötelezett 
NMaximális heti munkaidő 
N1A 48 órás maximális heti munkaidő túllépése, ha a 60 órára történő meghosszabbítás lehetősége már kihasználásra került56h ≤ … < 58hSJ20 000járművezető
szállító
 
  58h ≤ … < 60h 60 000  
  60h ≤ … < 62hNSJ100 000  
  62h ≤ … 250 000  
N2A 60 órás maximális heti munkaidő túllépése, ha kollektív szerződés vagy jogszabály eltérést nem engedélyezett65h ≤ … < 67h 30SJ20 000járművezető
szállító
 
  67h30 ≤ … < 70h 60 000  
  70h ≤ … < 72h30NSJ100 000  
  72h30 ≤ … 250 000  
OSzünetek 
O1Nem elegendő kötelező szünet 6-9 órás munkaidő esetében15 < … ≤ 20 minSJ20 000járművezető
szállító
 
  10 < … ≤ 15 min 60 000  
  5 < … ≤ 10 minNSJ100 000  
  … ≤ 5 min 250 000  
O2Nem elegendő kötelező szünet több mint 9 órás munkaidő esetében25 < … ≤ 30 minSJ20 000járművezető
szállító
 
  20 < … ≤ 25 min 60 000  
  15 < … ≤ 20 minNSJ100 000  
  … ≤ 15 min 250 000  
PÉjszakai munkavégzés 
P1Napi munkaidő 24 órás időszakonként éjszakai munkavégzés esetén, ha kollektív szerződés vagy jogszabály eltérést nem engedélyezett11h ≤ … < 12hSJ20 000járművezető
szállító
 
  12h ≤ … < 13h 60 000  
  13h ≤ … < 14hNSJ100 000  
  14h ≤ … 250 000  
RNyilvántartás 
R1A munkáltató meghamisítja a munkaidőre vonatkozó információkat vagy megtagadja azoknak a vizsgáló tisztviselő rendelkezésére bocsátásátNSJ300 000munkáltató 
R2Az alkalmazott/önfoglalkoztató járművezetők meghamisítják az adatokat vagy megtagadják azoknak a vizsgáló tisztviselő rendelkezésére bocsátásátNSJ300 000járművezető 
     
 

7. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A BR. 5. számú mellékletében foglalt 1. táblázat helyébe az alábbi táblázat lép:

„I., II. vagy III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás

1. táblázat

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka
(RSJ=rend-
kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jog-
sértés, SJ= súlyos jogsértés)
A bírság összege forintbanA bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető 
I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás
A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása
 
1.Az ADR szerint a szállításból kizárt veszélyes áru szállítása.RSJ500 000feladó, berakó, szállító (fuvarozó) 
2.Veszélyes áru szivárgása, szóródása.NSJ500 000feladó, csomagoló, berakó, töltő, üzembentartó, szállító (fuvarozó) 
   100 000járműszemélyzet, amennyiben az észlelést követően nem tette meg a szükséges intézkedéseket 
3.Nem engedélyezett szállítási móddal vagy nem megfelelő szállítóeszközzel vagy nem megfelelő műszaki állapotú szállítóeszközzel történő szállítás, vagy
olyan, a jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő járművel történő szállítás, amely közvetlen veszélyt jelent.
RSJ500 000feladó, töltő, berakó,
szállító (fuvarozó), jármű üzembentartója
 
  NSJ   
4.Ömlesztett szállítás olyan konténerben, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú.NSJ500 000konténer üzembentartója, töltő, feladó, szállító (fuvarozó) 
5.Jóváhagyási igazolással nem rendelkező, vagy 30
napnál régebben lejárt jóváhagyási igazolással rendelkező járművel történő szállítás.
NSJ500 000feladó, töltő,
szállító (fuvarozó)
 
6.Jóváhagyás nélküli csomagolóeszközök használata. 500 000feladó, csomagoló 
7.A veszélyes árura vonatkozó csomagolási utasításnak
nem megfelelő csomagolóeszköz használata.
 500 000feladó, csomagoló 
8.Az egybecsomagolásra vonatkozó különleges előírások be nem tartása. 500 000feladó, csomagoló 
9.A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó
szabályok be nem tartása
a) egyesítő csomagoláson belül
NSJ300 000feladó, csomagoló,
szállító (fuvarozó)
 
 b) konténerben 400 000berakó, töltő 
 c) járműben. 500 000berakó,
szállító (fuvarozó), töltő
 
   100 000járműszemélyzet
amennyiben az ellenőrzés időpontjában a megfelelő rakományrögzítő eszköz a járművön rendelkezésre állt
 
10.A küldeménydarabok együvé rakására vonatkozó
szabályok be nem tartása
a) egyesítő csomagoláson belül
NSJ300 000feladó, csomagoló,
szállító (fuvarozó)
 
 b) konténerben 400 000berakó 
 c) járműben. 400 000berakó 
11.Megengedett töltési fok be nem tartása
a) tartányoknál
NSJ500 000töltő 
 b) tartályoknál, egyéb csomagolóeszköznél. 300 000csomagoló 
12.Az egy szállítóegységben szállítható mennyiségre vonatkozó korlátozás be nem tartása.NSJ500 000feladó, berakó,
szállító (fuvarozó)
 
13.Veszélyes áru szállítása anélkül, hogy erre bármilyen jelzés vagy információ utalna.RSJ500 000feladó, berakó, csomagoló, töltő, szállító (fuvarozó) 
14.A járművön, tartányon, konténeren nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca. 500 000feladó, töltő, szállító (fuvarozó) 
   100 000járműszemélyzet,
amennyiben az ellenőrzés időpontjában a jelölés, illetve nagybárca a járművön rendelkezésre állt
 
15.A fuvarokmányban a szállított árura vonatkozó olyan információk (pl. UN-szám, helyes szállítási megnevezés, csomagolási csoport) hiánya, ami miatt nem lehetséges megállapítani, hogy fennáll-e egyéb, I. kockázati kategóriájú szabálytalanság.NSJ500 000feladó,
szállító (fuvarozó)
 
16.A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa vagy az oktatási bizonyítvány 30 napnál régebben járt le.NSJ400 000szállító (fuvarozó) 
17.Tűz vagy nyílt láng használatára vonatkozó tilalom megszegése.NSJ400 000berakó, töltő, kirakó,
szállító (fuvarozó)
 
   100 000járműszemélyzet 
18.A dohányzási tilalom be nem tartása.NSJ200 000berakó, töltő, kirakó 
   100 000járműszemélyzet 
19.Veszélyes áru nem megfelelő UN-szám és helyes szállítási megnevezés és csomagolási csoport (ha van) alá sorolása. 500 000feladó 
20.Az I. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztások. 500 000bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő 
II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás
A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés – ha lehetséges és célszerű – akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor.
 
21.A szállítóegységben egynél több pótkocsi, félpótkocsi van.SJ300 000berakó, töltő, szállító (fuvarozó) 
22.A jóváhagyásban foglaltaknak nem megfelelő járművel történő szállítás, ami azonban közvetlen veszélyt nem jelent.SJ150 000szállító (fuvarozó), jármű üzembentartója 
23.A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba vagy a lejárat ideje, vagy mindkettő hiányzik. Nem tekinthető üzemképesnek, ha felülvizsgálati ideje lejárt, valamint ha szemmel láthatóan nem üzemképes, például a nyomásmérő 0-t mutat.SJ250 000szállító (fuvarozó) 
24.A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasításban előírt működőképes, funkcióját betöltő felszerelés.SJfelszerelés-
fajtánként
100 000
szállító (fuvarozó) 
25.Csomagolóeszközök, IBC-k, illetve nagycsomagolások ellenőrzésének, időszakos vizsgálatának időpontját vagy a használati időtartamot nem tartották be. 300 000feladó, csomagoló 
26.Sérült csomagolású küldeménydarabokat, IBC-ket, nagycsomagolásokat szállítanak.SJ300 000feladó, csomagoló, berakó,
szállító (fuvarozó)
 
   100 000járműszemélyzet, amennyiben nem tette meg a szükséges intézkedéseket 
27.Küldeménydarabokat olyan konténerben szállítanak, amely szerkezetileg nem megfelelő állapotú.SJ300 000konténer üzembentartója, berakó,
szállító (fuvarozó)
 
28.A tartányokat, tankkonténereket nem zárták le megfelelően (de nem szivárog).SJ300 000feladó, töltő, szállító (fuvarozó) 
29.Kombinált csomagolás szállítása olyan külső csomagolással, amely nincs megfelelően lezárva. 150 000feladó, berakó,
csomagoló, szállító (fuvarozó)
 
30.Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagy a szükséges bárca, jelölés vagy nagybárca hiánya, illetve a jelölések, bárcák, nagybárcák olyan mértékben sérültek, ami a felismerhetőségüket befolyásolja.SJ300 000feladó, csomagoló,
berakó, töltő, szállító (fuvarozó)
 
31.Írásbeli utasítás hiánya.SJ300 000szállító (fuvarozó) 
32.Az okmányokban valamely, az I. kockázati kategória 15. pontja alá tartozó információ hiányzik, de ezzel összefüggésben nem áll fenn egyéb I. kockázati kategóriájú szabálytalanság. 200 000feladó,
szállító (fuvarozó)
 
33.A II. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás. 250 000bármely, a
szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő
 
III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás
A veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADR) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kis mértékű kockázatával jár, de nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.
 
34.A narancssárga táblák, nagybárcák, a bárcák mérete, alakja, színe, vagy a betűk, számok, jelképek mérete, formája nem felel meg az előírásoknak. 100 000feladó, csomagoló, berakó, töltő,
szállító (fuvarozó)
 
35.Az írásbeli utasítás tartalmában nem felel meg az ADR előírásainak. 100 000szállító (fuvarozó) 
36.Az okmányokban a szállított árura vonatkozóan olyan információ hiánya, amely nem eredményez I. vagy II. kockázati kategóriájú szabálytalanságot. 100 000feladó,
szállító (fuvarozó)
 
37.A járművezető az oktatási bizonyítványát nem tudja bemutatni, de bizonyíték van rá, hogy létezik. 30 000járművezető 
 A járművezető oktatási bizonyítványa 30 napnál nem régebben járt le. 100 000szállító (fuvarozó) 
38.A jármű jóváhagyási igazolása nincs a járművön, de bizonyíték van rá, hogy létezik vagy 30 napnál nem
régebben járt le.
 100 000szállító (fuvarozó) 
39.A járművön a tűzoltó készülékek esetében az előírt plomba vagy a lejárat ideje, vagy mindkettő hiányzik, de a tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető. 100 000szállító (fuvarozó) 
40.A járművek felügyeletére vonatkozó szabályok megsértése.SJ50 000járműszemélyzet 
41.A III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás. 100 000bármely, a szabálytalanságért felelőssé tehető résztvevő 
     
 

8. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„6. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka
(RSJ=rend kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jog-
sértés, SJ= súlyos jogsértés)
A bírság összege forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
1.A gyorsan romló élelmiszerek szállítását végző, nemzetközi forgalomban közlekedő különleges tehergépkocsi szállítási alkalmasságát igazoló bizonyítvány vagy bizonyítványtábla hiánya100 000szállító
járművezető
 
2.Szállítmányozói engedély nélkül végzett élőállat-szállításSJ600 000szállító
járművezető
 
3.Az élőállat-szállításhoz használt közúti jármű jóváhagyási igazolásának hiányaSJ400 000szállító
járművezető
 
4.A járművezető/kísérő számára élőállat-szállításhoz előírt képesítési bizonyítvány hiányaSJ400 000szállító
járművezető
 
5.Élőállat-szállításhoz előírt dokumentáció, menetlevél hiányaSJ200 000szállító
járművezető
 
6.Élőállat-szállításhoz előírt menetlevél nem megfelelő kiállítása, vezetése100 000szállító
járművezető
 
7.A válaszfalak nem elég erősek ahhoz, hogy a szállított állatok súlyát elbírjaNSJ600 000szállító 
8.Csúszós felületű, meredek, oldalsó védelemmel el nem látott be- és kirakodó rámpák használataSJ400 000szállító
járművezető
 
9.Az állatoknak a berakodási és kirakodási műveletek során való kiesését vagy szökését megakadályozó biztonsági korlát nélküli emelőpadok és felső padozatok használataSJ400 000szállító
járművezető
 
     
 

9. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„7. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA bírság összege, forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
1.A bérelt járművel nem a jármű bérlője (használatba vevője) végez árutovábbítást vagy saját számlás áruszállítást300 000szállító 
2.Bérelt (használatba vett) jármű esetén a bérleti (használatba adási) szerződés hiánya (kivéve, ha a forgalmi engedélyben üzembentartóként bejegyzett), vagy a gépjárművezető foglalkoztatására vonatkozó igazolás hiánya, amennyiben a járművet nem a bérlő (használatba vevő) vezeti100 000szállító gépjárművezető 
    
 

10. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

„8. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

Sor-
szám
Bírságolással érintett cselekmények, mulasztásokA súlyosság foka
(RSJ=rend-
kívül súlyos jogsértés, NSJ= nagyon súlyos jog-
sértés, SJ= súlyos jogsértés)
Bírság összege forintbanA bírságolással érintett cselekmény, mulasztás elkövetéséért felelőssé tehető 
1.A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő N3 kategóriájú jármű vagy járműszerelvény esetében500 kg < … < 5% 30 000feladó
felrakó
szállító
járművezető
 
  5% ≤ … < 10%SJ80 000  
  10% ≤ … < 20%NSJ200 000  
  20% ≤ … < 30%RSJ350 000  
  30% ≤ … 500 000  
2.A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő N2 kategóriájú jármű vagy járműszerelvény esetében500 kg < … < 5% 30 000feladó
felrakó
szállító
járművezető
 
  5% ≤ … < 15%SJ80 000  
  15% ≤ … < 25%NSJ200 000  
  25% ≤ … < 35%RSJ350 000  
  35% ≤ … 500 000  
3.A megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő, az 1. és 2. pontba nem tartozó jármű vagy járműszerelvény esetében500 kg < … < 5% 30 000feladó
felrakó
szállító
járművezető
 
  5% ≤ … < 15% 80 000  
  15% ≤ … < 25% 200 000  
  25% ≤ … < 35% 350 000  
  35% ≤ … 500 000  
4.A megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű esetében. Amennyiben egyszerre áll fenn össztömeg-túlterhelés és tengelytúlterhelés, az ezekre vonatkozó bírságtételek összeadódnak. Amennyiben több tengely túlterhelt, akkor a legmagasabb túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.500 kg < … < 5% 30 000feladó
felrakó
szállító
járművezető
 
  5% ≤ … < 10% 80 000  
  10% ≤ … < 20% 200 000  
  20% ≤ … < 30% 350 000  
  30% ≤ … 500 000  
5.A megengedett legnagyobb hosszúságot és magasságot meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű.
Amennyiben a megengedett legnagyobb hosszúság, magasság, szélesség túllépése együttesen van jelen, akkor a legmagasabb túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.
2% < … < 10%SJ30 000szállító
járművezető
 
  10% ≤ … < 20% 80 000  
  20% ≤ … < 30%NSJ200 000  
  30% ≤ … 350 000  
6.A megengedett legnagyobb szélességet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő jármű. Amennyiben a megengedett legnagyobb hosszúság, magasság, szélesség túllépése együttesen van jelen, akkor a legmagasabb
túllépésre vonatkozó bírságtételt kell figyelembe venni.
2,65 m ≤ … < 2,85 mSJ30 000szállító
járművezető
 
  2,85 m ≤ … < 3,10 m 80 000  
  3,10 m ≤ …< 3,60 mNSJ200 000  
  3,60 m ≤ … 350 000  
7.Túlsúlyos, tengely-, illetve tengelycsoport túlsúlyos, túlméretes lánctalpas járművel a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy az abban foglalt feltételektől eltérő közlekedés100 000szállító
járművezető
 
8.Ömlesztett áru szállításához szükséges jármű-tömegbizonylat, illetve nyilatkozat hiánya vagy az áru tömegére vonatkozó valótlan tartalmú bizonylat, nyilatkozat300 000feladó
felrakó
szállító
járművezető
 
9.Nemzetközi időszakos vizsgálati bizonyítvány hiánya, érvénytelensége30 000szállító
járművezető
 
10.A megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulásában előírt feltételektől
(pl. közlekedés időtartama, időpontja, megengedett sebesség, figyelmeztető jelzések alkalmazása, kötelező kíséret) eltérően közlekedő jármű
100 000járművezető 
11.A megengedett legnagyobb méretet meghaladó, a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül vagy a közút kezelőjének hozzájárulásában szereplő értéktől eltérően közlekedő, mezőgazdasági rendeltetésű önjáró vagy vontatott munkagép2% < … < 10%10 000járművezető
gépkezelő
 
  10% ≤ … < 20%40 000  
  20% ≤ … < 30%100 000  
  30% ≤ …200 000  
Sebességkorlátozó készülékek 
12.Nincs felszerelve sebességkorlátozó készülékRSJ800 000üzemben tartó 
13.A sebességkorlátozó készülék nem elégíti ki a vonatkozó műszaki követelményeketNSJ400 000üzemben tartó 
14.A sebességkorlátozó készüléket nem engedéllyel rendelkező műhely szerelte felSJ200 000üzemben tartó 
15.Olyan, csalásra alkalmas berendezés használata, amely képes a sebességkorlátozó készülék adatainak meghamisítására, vagy csalásra alkalmas sebességkorlátozó készülék használataRSJ800 000járművezető
üzemben tartó
 
Műszaki alkalmasság 
16.A személy- és áruszállítást végző gépjárműnek az uniós jog szerinti műszaki vizsgálatról szóló érvényes igazolás nélküli vezetéseRSJ800 000üzemben tartó 
17.A személy- és áruszállítást végző gépjármű biztonságilag és műszakilag megfelelő állapotban tartásának elmulasztása, aminek következtében a fékrendszer, a kormányrudazat, a kerekek/gumiabroncsok, a felfüggesztés vagy az alváz, illetve egyéb berendezések igen súlyos hiányosságokat mutatnak; mindez olyan arányú közvetlen veszélyt jelent a közúti közlekedés biztonságára, hogy az a jármű továbbhaladásának megtiltására vonatkozó döntést eredményezRSJ600 000üzemben tartó 
     
 

11. melléklet a 476/2016. (XII. 27.) Korm. rendelethez

1. A BR. 12. mellékletében foglalt táblázat 44. sora helyébe a következő sor lép:

(SorszámJogszabályok) 
  
44.2014. évi LVIII. törvény a Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény kihirdetéséről 
  
 

2. A BR. 12. mellékletben foglalt táblázat a következő 47. sorral egészül ki:

(SorszámJogszabályok) 
  
47.2016. évi VI. törvény a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről 
 

 

Forrás: Magyar Közlöny • 2016. évi 217. szám

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 561/2006/EK RENDELETE

(2006. március 15.) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi

rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

különösen annak 71. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára (1), szerződésre és tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2), a Régiók Bizottságával való konzultációt követően, a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3), az egyeztetőbizottság által 2005. december 8-án jóváhagyott közös szövegtervezetre tekintettel,

(1) HL C 51. E, 2002.2.26., 234. o.

(2) HL C 221., 2002.9.17., 19. o.

(3) Az Európai Parlament 2003. január 14-i véleménye (HL C 38. E, 2004.2.12., 152. o.), a Tanács 2004. december 9-i közös álláspontja (HL C 63. E, 2005.3.15., 11. o.) és az Európai Parlament 2005. április 13-i álláspontja (HL C 33. E, 2006.2.9, 425. o.). Az Európai Parlament 2006. február 2-i jogalkotási állásfoglalása és Tanács 2006. február 2-i határozata.

mivel:

(1) A közúti szállítás területén a közúti fuvarozásra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 1985. december 20-i 3820/85/EGK tanácsi rendelet (4) azt a célt tűzte ki, hogy összehangolja a szárazföldi szállítási módok közötti verseny feltételeit, különös tekintettel a közúti szállítási szektorra, és a munkakörülmények és közúti biztonság javítására. Ezeken a területeken biztosítani és szélesíteni kell a haladást. 

(2) A közúti szállításban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5)előírja, hogy a tagállamok az utazó munkavállalók maximális heti munkaidejét korlátozó intézkedéseket állapítsanak

(3) A tág értelmű megfogalmazás miatt nehézséget okozott a 3820/85/EGK rendelet egyes, a Közösségen belüli belföldi és nemzetközi közúti szállításban foglalkoztatott járművezetők vezetési idejére, szüneteire és pihenőidejére vonatkozó rendelkezéseinek valamennyi tagállam általi egységes értelmezése, alkalmazása, végrehajtása és ellenőrzése.

(4) Az ilyen intézkedések eredményes és egységes végrehajtása kívánatos a céljaik elérése, illetve annak érdekében, hogy a szabályok alkalmazására ne vetődjön rossz fény. Ezért tisztább és egyszerűbb szabályozás szükséges, amely a közúti szállítási ágazat és a végrehajtó hatóságok által könnyebben érthető, értelmezhető és alkalmazható.

(4) HL L 370., 1985.12.31. 1. o. A legutóbb a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 226., 2003.9.10., 4. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 80., 2002.3.23., 35. o.

(5) Az e rendeletben szereplő, a munkakörülményekkel kapcsolatos intézkedések nem sérthetik az ágazat két oldalán álló szereplők arra vonatkozó jogait, hogy kollektív tárgyalás keretében, vagy egyéb módon a munkavállalók számára kedvezőbb rendelkezéseket fogadjanak el.

(6) Kívánatos ezen rendelet hatályának pontos meghatározása a szabályozása alá tartozó főbb járműkategóriák meghatározásával.

(7) Ez a rendelet egyrészt kizárólag a Közösségen belüli, illetve a Közösség, Svájc és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei közötti közúti szállításra alkalmazandó.

(8) A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló 1970. július 1-jei, módosított európai megállapodás (AETR) előírásait továbbra is alkalmazni kell a közúti áru-és személyszállítás terén bármely tagállamban vagy az AETR szerződéses tagországaiban nyilvántartott járművek esetében a teljes útra vonatkozóan, ha az utat a Közösség és egy, Svájctól és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró országoktól eltérő harmadik ország között, vagy egy ilyen országon áthaladva teszik meg. Különösen fontos, hogy az AETR-t, amint lehet, de lehetőség szerint ezen rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül úgy módosítsák, hogy rendelkezései ezen rendelettel összhangba kerüljenek.

(9) Az olyan harmadik országban nyilvántartott járművel történő közúti szállítás esetén, mely nem szerződéses tagja az AETR-nek, az AETR rendelkezéseit kell alkalmazni az útnak a Közösség területén vagy olyan országok területén megtett szakaszán, melyek az AETR szerződés tagországai.

(10) Mivel az AETR tárgya e rendelet hatálya alá tartozik, a megállapodással kapcsolatos tárgyalások és megállapodás megkötése a Közösség hatáskörébe tartozik.

(11) Ha a belső közösségi szabályok módosítása a kérdéses területen szükségessé teszi az AETR ennek megfelelő módosítását, a tagállamok együttműködnek az AETR ilyen jellegű mielőbbi módosításában, az abban meghatározott eljárás szerint.

(12) A mentességi listát frissíteni kell annak érdekében, hogy az tükrözze a közúti szállítási szektor elmúlt tizenkilenc évben bekövetkezett fejlődését.

(13) Minden kulcsfogalom teljes meghatározását meg kell adni az értelmezés megkönnyítése és ezen rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében. Emellett a tagállamok ellenőrző hatóságainak törekedniük kell e rendelet egységes értelmezésére és alkalmazására. A „hét” kifejezésnek az e rendeletben szereplő meghatározása nem akadályozza a járművezetőket abban, hogy a hét bármely napján elkezdjék saját munkahetüket.

(14) Az eredményes végrehajtás biztosítása érdekében alapvető fontosságú, hogy az illetékes hatóságok a közúti ellenőrzés során és egy átmeneti időszakot követően képesek legyenek meggyőződni arról, hogy a vezetési és a pihenőidőt az ellenőrzés napján és az azt megelőző 28 napon megfelelően betartották.

(15) A vezetési idők alapvető szabályait tisztázni és egyszerűsíteni kell a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK rendeletben (1) és az e rendeletben meghatározott digitális menetíró készülék segítségével történő eredményes és egységes végrehajtás érdekében. Továbbá egy állandó bizottságon keresztül a tagállamok végrehajtó szerveinek törekedniük kell arra, hogy e rendelet alkalmazása terén közös megegyezésre jussanak.

(16) A 3820/85/EGK rendelet szabályai alapján lehetségesnek bizonyult a napi vezetési időszakok és a szünetek olyan beosztása, hogy a járművezető túl hosszú ideig vezessen teljes szünet nélkül, ami csökkenti a közúti biztonságot és rontja a járművezetők munkakörülményeit. Ezért szükséges a szünetek olyan elrendelése, mellyel elkerülhető a visszaélés.

(17) E rendelet célja a hatálya alá tartozó alkalmazottak szociális helyzetének javítása, valamint az általános közúti biztonság javítása. Ezt főként olyan előírásokkal biztosítja, melyek a maximális napi, heti, és két egymást követő hétből álló időszakra vonatkozó vezetési időt határozzák meg, valamint olyan rendelkezésekkel, amelyek arra kötelezik a járművezetőt, hogy rendszeres heti pihenőidőt tartson két egymást követő héten legalább egyszer, illetve olyan rendelkezésekkel, amelyek előírják, hogy a napi pihenőidő semmilyen körülmények között nem lehet kevesebb kilenc egymást követő óránál. Mivel az említett rendelkezések megfelelő pihenőt biztosítanak, és az elmúlt évek végrehajtási gyakorlatával kapcsolatos tapasztalatot figyelembe véve, a csökkentett napi pihenőidők miatti kompenzációs rendszerre már nincs szükség.

(18) A Közösségen belüli számos közúti szállítás esetében az út megtétele részben komppal vagy vasúton történik. Az ilyen szállítások esetére is világos, megfelelő rendelkezésekre van szükség a napi pihenőidőre és a szünetekre vonatkozóan.

(19) A nemzetközi áru-és személyszállítás növekedésére való tekintettel a közúti biztonság és a közúti ellenőrzések, valamint a vállalkozások telephelyei ellenőrzése végrehajtásának megerősítése érdekében kívánatos a más tagállamban vagy harmadik országokban tartott vezetési időkre, pihenőidőkre és szünetekre való kiterjesztés, és meg kell győződni arról, hogy a vonatkozó szabályokat teljes mértékben és megfelelően betartották-e.

(1) HL L 370., 1985.12.31., 8. o. A legutóbb a 432/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 71., 2004.3.10., 3. o.) módosított rendelet.

(20) A fuvarozó vállalkozások felelősségének ki kell terjednie legalább az olyan fuvarozó vállalkozásokra, amelyek jogi vagy természetes személyek, és nem zárható ki az olyan természetes személyek elleni eljárás lehetősége, akik ezen rendelet megszegése terén elkövetők, felbujtók vagy bűnrészesek.

(21) A több fuvarozó vállalkozásnál foglalkoztatott járművezetőnek mindegyik munkaadót megfelelően tájékoztatnia kell annak érdekében, hogy az ezen rendeletből adódó kötelezettségeinek eleget tehessen.

(22) A társadalmi fejlődés elősegítése és a közúti biztonság javítása érdekében minden tagállamnak fenn kell tartania az ennek megfelelő intézkedések megtételére vonatkozó jogot.

(23) A nemzeti eltéréseknek tükrözniük kell a közúti szállítási ágazatban bekövetkezett változásokat, és azokra az elemekre kell korlátozódniuk, melyeket a verseny nyomása jelenleg még nem érint.

(24) A tagállamoknak szabályozniuk kell a menetrendszerű személyszállítást végző járművek közlekedésére vonatkozó előírásokat olyan esetekben, amikor a megtett út 50 km-nél kevesebb. Ezeknek a szabályoknak megfelelő védelmet kell nyújtaniuk a megengedett vezetési időkre, a kötelező szünetekre és a pihenőidőkre vonatkozóan.

(25) Az eredményes végrehajtás érdekében kívánatos, hogy az összes menetrendszerű belföldi és nemzetközi személyszállítási szolgáltatást szabványos menetíró készülékkel ellenőrizzék.

(26) A tagállamoknak le kell fektetniük az ezen rendelet megszegésének szankcióira vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk kell ezek alkalmazását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, elrettentőnek és diszkriminációmentesnek kell lenniük. Komoly szabálysértés észlelése esetén a tagállamok által alkalmazható intézkedések általános körében szerepelnie kell a lehetőségnek a jármű továbbhaladásának megakadályozására. Az ezen rendeletben szereplő, szankciókra vagy eljárásokra vonatkozó előírások nem lehetnek kihatással a bizonyítási kötelezettségre vonatkozó nemzeti szabályozásokra.

(27) A világos és erdeményes végrehajtás érdekében ajánlatos egységes rendelkezéseket biztosítani a fuvarozó vállalkozások és a járművezetők felelősségével kapcsolatosan az e rendelettel kapcsolatos jogsértések terén. Ez a felelősség tagállamoktól függően büntetőjogi, polgárjogi vagy közigazgatási szankciókat vonhat maga után.

(28) Mivel ezen rendelet célját – nevezetesen a vezetési időkre, szünetekre és pihenőidőkre vonatkozó egyértelmű közös szabályok megállapítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és az összehangolt tevékenység szükségessége miatt ez a cél közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Ezen rendelet – az előbb említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban – nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez feltétlenül szükséges mértéket.

(29) Az ezen rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (1) összhangban kell meghozni.

(30) Mivel a 2003/59/EK irányelvben (2) megállapításra kerültek a járművezetők minimális korhatárára vonatkozó rendelkezések, és 2009-re át kell ezeket ültetni, ebben a rendeletben csak átmeneti rendelkezésekre van szükség a személyzet minimális korhatára tekintetében.

(31) A 3821/85/EGK rendeletet módosítani kell a fuvarozó vállalkozások és járművezetők bizonyos kötelezettségeinek tisztázása, valamint a jogbiztonság támogatása érdekében, valamint a vezetési idő-és a pihenőidőhatárok közúti ellenőrzések során történő betartatásának megkönnyítése érdekében.

(32) Az 3821/85/EGK rendeletet módosítani kell a jogbiztonság garantálása érdekében a digitális menetíró készülék bevezetésének új időpontja és a járművezetői kártyák rendelkezésre állása tekintetében is.

(33) A menetíró készülék 2135/98/EK rendelet általi bevezetésével és ezáltal a járművezető 28 napos időszakban végzett tevékenységeinek a járművezetői kártyáján történő elektronikus rögzítésével és a járművel 365 napos időszakban végzett tevékenységek elektronikus rögzítésével a jövőben gyorsabb és átfogóbb közúti ellenőrzés válik lehetővé.

(34) A 88/599/EGK irányelv (3) a közúti ellenőrzések tekintetében csak a napi vezetési idő, a napi pihenőidőkés a szünetek ellenőrzését írja elő. A digitális menetíró készülék bevezetésével a járművezető és a jármű adatai elektronikusan tárolódnak és lehetővé válik az adatok elektronikus értékelése a helyszínen. Ez idővel lehetővé kell, hogy tegye a rendszeres és a rövidített napi pihenőidőknek, valamint a rendszeres és a rövidített heti pihenőidőknek  és a kiegyenlítő pihenőnek egyszerű ellenőrzését is.

(1) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(2) Az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, továbbá a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 91/439/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 76/914/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L , 2003.9.10., 4. o.). A 2004/66/EK tanácsi irányelvvel módosított irányelv (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.).

(3) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 3820/85/EGK rendelet és a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/ EGK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes ellenőrzési eljárásról szóló, 1988. november 23-i 88/599/EK tanácsi irányelv (HL L 325., 1988.11.29., 55. o.)

(35) A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezen rendelet rendelkezéseit és különösen a kéthetes időszakra előírt maximális vezetési időt mindaddig nem lehet betartatni, amíg a közúti ellenőrzések során nem vezetnek be megfelelő és eredményes ellenőrzéseket a teljes időszak tekintetében.

(36) A digitális menetíró készülékekre vonatkozó jogi szabályok alkalmazását e rendelettel összhangban kell megvalósítani annak érdekében, hogy a közúti közlekedés egyes szociális rendelkezései felügyelete és érvényesítése során optimális eredményességet lehessen elérni.

(37) Az egyértelműség és a racionalizálásérdekében a 3820/85/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és e rendelettel kell helyettesíteni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.  FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Ez a rendelet a közúti személy-és áruszállítást végző járművezetőkre vonatkozó vezetési időkkel, szünetekkel és pihenőidőkkel kapcsolatos szabályokat állapít meg a szárazföldi szállítási módok közötti verseny feltételeinek harmonizálása érdekében, különös tekintettel a közúti szektorra, valamint a munkakörülmények és a közúti biztonság javítására. Ezen rendelet célja továbbá a hatékonyabb tagállami ellenőrzési és végrehajtási gyakorlat elősegítése, valamint a jobb munkagyakorlat bevezetése a közúti szállítási iparágon belül.

2. cikk

(1) Ez a rendelet a közúti szállításra vonatkozik:

(a) áruszállítás esetében, ha a jármű megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival meghaladja a 3,5 tonnát, vagy

(b) személyszállítás esetében, ha a személyszállítást végző jármű eredeti építése vagy állandó átalakítása folytán a járművezetővel együtt 9-nél több személy szállítására alkalmas és erre a célra szolgál.

(2)Ez a rendelet a jármű nyilvántartásba vételének helyétől függetlenül a következő területeken végzett közúti fuvarozás esetén alkalmazandó:

(a) kizárólag a Közösségen belül; vagy

(b) a Közösség, Svájc és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodást aláíró országok között.

(3) Az AETR ezen rendelet helyett továbbra is alkalmazandó a részben a (2) bekezdésben említett területeken kívül folytatott nemzetközi közúti szállítási tevékenységekre:

(a) a Közösségben vagy az AETR szerződéses tagországaiban nyilvántartott járművek esetében a teljes útra;

(b) olyan harmadik országban nyilvántartott járművek esetében, mely nem szerződéses tagja az AETR-nek, az útnak csak azon részén, mely a Közösség vagy az AETR szerződéses tagországainak területén vezet át. Az AETR rendelkezéseit összhangba kell hozni ezen rendelet rendelkezéseivel, azért, hogy ezen rendelet fő rendelkezései az AETR-en keresztül vonatkozzanak az ilyen járművekre, az útnak a Közösség területén megtett bármely szakaszán.

3. cikk

Ez a rendelet nem alkalmazandó a következő járművekkel végzett közúti szállításra:

(a) menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást végző járművek, ha a kérdéses menetrend szerinti szolgáltatás 50 km-t meg nem haladó útszakaszon történik;

(b) olyan járművek, melyeknél a megengedett legnagyobb sebesség nem haladja meg a 40 km/óra sebességet;

(c) a fegyveres szolgálatok, a polgári védelem, a tűzoltóság és a közrend fenntartásáért felelőserők tulajdonában lévő vagy általuk járművezető nélkül bérelt járművek, ha a fuvar ezen szolgálatok számára meghatározott feladat eredményeként és saját ellenőrzésük alatt valósul meg;

(d) járművek, amelyeket szükséghelyzetben, vagy mentési műveletekben használnak, beleértve azokat is, amelyeket humanitárius segély nem kereskedelmi célú szállítására használnak;

(e) orvosi célra használt különleges járművek;

(f) különleges üzemzavar-elhárító járművek a telephelyüktől számított 100 km sugarú körben;

(g) műszaki fejlesztési, javítási vagy karbantartási célú közúti vizsgálatoknak alávetett járművek, továbbá forgalomba még nem helyezett új vagy felújított járművek;

(h) olyan járművek vagy járművek kombinációja, melyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és nem kereskedelmi áruszállítást végeznek;

(i) kereskedelmi járművek, melyek a használat helye szerinti tagállam törvényei szerint veterán gépjárműnek minősülnek és azokat nem kereskedelmi személy-vagy áruszállításra használják.

4. cikk

Ezen rendelet alkalmazásában:

(a) „közúti szállítás”: személy-vagy áruszállításra használt rakott vagy üres jármű részben vagy egészében közforgalmú közutakon megtett bármely útja;

(b) „jármű”: bármilyen gépjármű, vontató, pótkocsi és félpótkocsi, vagy ezek kombinációja az alábbi meghatározások szerint:

—„gépjármű”: bármilyen önjáró, úton, és nem állandóan sínpályán közlekedő, rendszerint személy vagy áruszállításra használt jármű,

—„vontató”: bármilyen önjáró, úton, és nem állandóan sínpályán közlekedő, kifejezetten pótkocsik, félpótkocsik, munkaeszközök és gépek húzására, tolására vagy mozgatására tervezett jármű,

—„pótkocsi”: bármely olyan jármű, amelyet gépjárművel vagy vontatóval történő vontatásra terveztek,

—„félpótkocsi”: bármely első tengely nélküli pótkocsi, amelyet a vontatóval vagy a gépjárművel úgy kapcsolnak össze, hogy saját, valamint rakománya tömegének jelentős részét a vontató vagy a gépjármű veszi át;

(c) „járművezető”: az a személy, aki akár csak rövid ideig is járművet vezet, vagy aki azért tartózkodik a járművön, hogy szükség esetén feladatai részeként vezesse azt;

(d) „szünet”olyan időszak, amely alatt a járművezető nem vezethet, nem végezhet semmilyen egyéb munkát, és amely kizárólag regenerálódásra fordítható;

(e) „egyéb munka”az olyan tevékenység, amelyet a 2002/15/EK irányelv 3. cikkének a) pontja munkaidőként határoz meg, a „vezetést”kivéve, beleértve minden, a szállítási szektoron belül vagy kívül eső, ugyanazon vagy egy másik munkaadó részére végzett munka;

(f)„pihenő”: minden meg nem szakított időszak, melynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével;

(g) „napi pihenőidő”: az a napi időszak, melynek során a járművezető szabadon rendelkezik idejével, és amely „rendszeres napi pihenőidőt”és „csökkentett napi pihenőidőt”foglal magába:

—„rendszeres napi pihenőidő”: bármely, legalább 11 órát tartó pihenő. Ezt a rendszeres napi pihenőidőt két időszakra is lehet bontani, melynek az első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra,

—„csökkentett napi pihenőidő”: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra pihenő;

(h) „heti pihenőidő”: az a heti időszak, melynek során egy járművezető szabadon rendelkezik idejével, és amely „rendszeres heti pihenőidőt”és „csökkentett heti pihenőidőt” foglal magába:

—„rendszeres heti pihenőidő”: bármely, legalább 45 órás pihenő,

—„csökkentett heti pihenőidő”: bármely, 45 óránál rövidebb pihenő, mely a 8. cikk (6) bekezdése feltételeinek megfelelően legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető;

(i) „hét”: a hétfő 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig terjedő időszak;

(j) „vezetési idő”: annak a vezetési tevékenységnek az időtartama, melyet:

—a 3821/85/EGK rendelet I. és IB. mellékletében meghatározott menetíró készülékkel automatikusan vagy félautomatikusan rögzítettek, vagy

—a 3821/85/EGK rendelet 16. cikkének (2) bekezdése alapján manuálisan rögzítettek;

(k) „napi vezetési idő”: az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy adott napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő;

(l) „heti vezetési idő”: a hét során összeadódott összes vezetési idő;

(m) „megengedett legnagyobb össztömeg”: a teljesen megrakott jármű engedélyezett legnagyobb menetkész tömege

(n) „rendszeres személyszállítási szolgáltatás”: az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítás közös szabályairól szóló, 1992. március 16-i684/92/EGK tanácsi rendelet (1) 2. cikke szerinti nemzeti és nemzetközi szolgáltatások;

(o) „több fős személyzet”: az az eset, amikor egy vezetési időszak alatt a járművezető több fős személyzet részeként dolgozik, ha két egymást követő napi pihenőidő vagy egy napi pihenőidő és egy heti pihenőidő között vezetés céljából legalább két járművezető tartózkodik a járművön. A több fős személyzettel történő vezetés első órájában egy másik járművezető, vagy vezetők jelenléte nem kötelező,de az időszak további részében igen;

(1) HL L 74., 1992.3.20., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(p) „szállítási vállalkozás”: bármely természetes személy, jogi személy, társulás vagy jogi személyiség nélküli személyek csoportja, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt vagy nem nyereségérdekelt szervezetről van szó, vagy bármely hivatalos szerv, függetlenül attól, hogy önálló jogi személyiséggel bír-e vagy olyan hatóságtól függ, mely ilyen személyiséggel rendelkezik, amely közúti szállítást végez, függetlenül attól, hogy azt bérmunkában, díj ellenében vagy saját számlára végzi;

(q) „vezetési időszak” az az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő vagy egy szünet után kezdődik és addig tart, amíg a járművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet.

II.  FEJEZET

SZEMÉLYZET, VEZETÉSI IDŐK, SZÜNETEK ÉS PIHENŐIDŐK

5. cikk

(1) Kalauz a 18. életévét betöltött személy.

(2) Kocsikísérő a 18. életévét betöltött személy lehet, de a tagállamok ezt 16 évre csökkenthetik, amennyiben:

(a) a közúti szállítást egy tagállamon belül a jármű telephelyétől számított 50 km sugarú körben végzik, beleértve az olyan helyi igazgatási területeket, melyek központja az említett sugarú körön belülre esik;

(b) a csökkentés a szakképzés célját szolgálja; és

(c) ez a tagállamok nemzeti munkajogi szabályai által megszabott korlátozásokkal összhangban van.

6. cikk

(1) A napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 órát. A napi vezetési időt azonban meg lehet hosszabbítani legfeljebb 10 órára, legfeljebb hetente két alkalommal.

(2) A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát, és nem vezethet a 2002/15/EK irányelvben meghatározott maximális heti munkaidő túllépéséhez.

(3) Az összeadódott összes vezetési idő bármely egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 óránál.

(4) A napi és heti vezetési időknek tartalmazniuk kell az összes, a Közösség vagy egy harmadik ország területén töltött vezetési időt.

(5) A járművezetőnek egyéb munkaként kell bejegyeznie minden, a 4. cikk e) pontjában meghatározott módon töltött időt, valamint minden, az ezen rendelet hatálya alá nem tartozó kereskedelmi célú jármű vezetésével töltött időt, továbbá be kell jegyeznie minden, a 3821/85/EGK rendelet 15. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott készenléti időt az utolsó napi vagy heti pihenőideje óta. Ezt a bejegyzést kézzel kell megtenni az adatrögzítő lapon, a kinyomaton, vagy azt kézzel kell bevinni a menetíró készülékbe.

7. cikk

Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után a járművezetőnek legalább 45 perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania, kivéve, ha pihenőidőt tart. Ez a szünet felcserélhető egy legalább 15 perces szünettel, amelyet egy legalább 30 perces szünetnek kell követnie, elosztva e szüneteket oly módon hogy megfeleljenek az első bekezdés rendelkezéseinek.

8. cikk

(1) A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania.

(2) Az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül a járművezetőnek újabb napi pihenőidőt kell tartania. Amennyiben a napi pihenőidő 24 órás időtartamra eső része legalább 9, de kevesebb, mint 11 óra, a kérdéses napi pihenőidőt csökkentett napi pihenőidőnek kell tekinteni.

(3) A napi pihenőidőt ki lehet terjeszteni rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pihenőidővé.

(4) A járművezetőnek bármely két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőideje lehet.

(5) A (2) bekezdéstől eltérve, a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül a több fős személyzet tagjaként működő járművezetőnek újabb, legalább 9 órás napi pihenőidőt kell tartania.

(6) Bármely két, egymást követő héten a járművezetőnek tartania kell legalább:

— két rendszeres heti pihenőidőt, vagy

— egy rendszeres heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt. A csökkentést azonban kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel. A heti pihenőidőnek az előző, heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végéig meg kell kezdődnie.

(7) A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőt egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni.

(8) Ha a járművezető ezt választja, a napi pihenőidőkés a csökkentett heti pihenőidők, melyekre a telephelytől távol kerül sor, a járműben is tarthatók, amennyiben az megfelelő háló-vagy fekvőhellyel rendelkezik minden járművezető számára, és a jármű álló helyzetben van.

(9) Az olyan heti pihenőidőt, mely két hétre oszlik el, bármelyik héthez lehet számítani, de mindkettőhöz nem.

9. cikk

(1) A 8. cikktől eltérve, amennyiben a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető rendszeres napi pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt – legfeljebb kétszer – meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, melyek együtt számított időtartama nem haladja meg az 1 órát. E rendszeres napi pihenőidő során a járművezető számára háló-vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.

(2) A járművezető által utazással töltött bármely időszak, annak érdekében hogy eljusson arra a helyre, vagy oda visszatérjen, ahol az ezen rendelet hatálya alá eső jármű található, azért, hogy azt a járművet átvegye, amely továbbá nem a járművezető otthonánál és nem is a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központnál található, nem számít pihenőnek, illetve szünetnek, hacsak nincs a járművezető kompon vagy vonaton, és nem áll a rendelkezésére háló-vagy fekvőhely.

(3) A járművezető által egy ezen rendelet hatályán kívül eső jármű vezetésével annak érdekében töltött bármely időszak, hogy eljusson vagy visszatérjen az ezen rendelet hatálya alá tartozó járműhöz, amely nem a járművezető otthonánál és nem is a járművezető általános tartózkodási helyeként szolgáló munkáltatói működési központnál található, egyéb munkának számít.

III.  FEJEZET

A SZÁLLÍTÁSI VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGI KÖRE

10. cikk

(1) A szállítási vállalkozás nem adhat az alkalmazott vagy a rendelkezésére bocsátott járművezetők számára a megtett úthosszhoz és/vagy a szállított áru mennyiségéhez kapcsolódó fizetést – jutalom vagy bérpótlék formájában sem – ha az a kifizetés veszélyezteti a közlekedés biztonságát és/vagy ezen rendelet megsértésére ösztönöz.

(2) A szállítási vállalkozás az (1) bekezdésben említett járművezetők munkáját úgy köteles szervezni, hogy a járművezetők meg tudjanak felelni a 3821/85/EGK rendeletnek és ezen rendelet II. fejezetének. A szállítási vállalkozásnak megfelelő utasításokat kell adnia a járművezetők számára és rendszeres ellenőrzéseket kell végeznie a 3821/85/EGK rendeletnek és ezen rendelet II. fejezetének való megfelelés érdekében.

(3) A szállítási vállalkozás felelős a vállalkozás járművezetői által elkövetett szabálysértésekért, akkor is, ha a szabálysértést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el. A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy a szállítási vállalkozásokat teljes mértékben felelősnek tartsák, a tagállamok ezt a felelősséget attól tehetik függővé, hogy a szállítási vállalkozás az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat megsértette-e. A tagállamok figyelembe vehetnek bármely bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szállítási vállalkozást ésszerűen nem lehet az elkövetett jogsértésért felelősnek tekinteni.

(4) A vállalkozások, a feladók, a szállítmányozók, az utazásszervezők, a fővállalkozók, az alvállalkozók és a járművezető munkaközvetítők kötelesek biztosítani, hogy a szerződésben megállapodott szállítási időbeosztás ezen rendeletnek megfeleljen.

(5) a) Az olyan szállítási vállalkozásnak, mely a 3821/85/ EGK rendelet IB. mellékletének megfelelő menetíró készülékkel felszerelt járműveket használ, és ezen rendelet előírásainak hatálya alá tartozik, biztosítania kell, hogy:

i. a tagállam által előírt rendszerességgel az összes adat letöltésre kerüljön a jármű egységről és a járművezetői kártyáról, és a jelentős adatokat gyakrabban letöltik, annak biztosítása érdekében, hogy az adott vállalkozás által vagy annak részére vállalt tevékenységek összes adata letöltésre kerüljön;

ii. mind a jármű egységről, mind pedig a járművezetői kártyáról letöltött összes adat a rögzítést követően legalább 12 hónapig tárolásra kerüljön és az ellenőrzést végző személy kérésére az ilyen adatoknak a vállalkozás telephelyéről közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre kell állniuk;

b) E bekezdésben a „letöltés” megfelel a 3821/85/EGK rendelet IB. melléklete 1. fejezetének (Fogalommeghatározások) s) pontjában szereplő meghatározásnak;

c) A maximális időtartamról, melyen belül a vonatkozó adatokat a fenti a) pont i) alpontjának megfelelően le kell tölteni, a Bizottság határozhat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

IV.  FEJEZET

KIVÉTELEK

11. cikk

A tagállamok a 6–9. cikkben meghatározottaknál hosszabb minimum szüneteket és pihenőidőt, vagy rövidebb maximális vezetési időket írhatnak elő a kizárólag a saját területükön folytatott közúti szállítási munkák esetében. Ezt a már hatályos kollektív szerződések, illetve a szociális partnerek közötti egyéb megállapodások figyelembe vételével teszik. Ezen rendeletet azonban továbbra is alkalmazni kell a nemzetközi szállítási tevékenységben részt vevő járművezetőkre.

12. cikk

Amennyiben az a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyet érhessen el, a járművezető a személyek, a jármű vagy a jármű rakományának biztonsága miatt a szükséges mértékben eltérhet a 6–9. cikktől. A járművezetőnek a menetíró készülék adatrögzítő lapján vagy a menetíróból kinyomtatott lapon, vagy a munkalapon kézi bejegyzéssel meg kell jelölnie az ilyen jellegű eltérések okát, legkésőbb egy megfelelő megállóhelyre érkezéskor.

13. cikk

(1) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, a tagállamok az 5–9. cikkel kapcsolatban a saját területükön vagy egy másik tagállam területén a kérdéses tagállam hozzájárulásával kivételeket engedélyezhetnek – amelyeket egyéni feltételekhez köthetnek –, a következő járművekkel történő szállítás esetében:

a) a hatóságok tulajdonában lévő vagy járművezető nélkül bérelt járművei, melyek közúti szállítást végeznek és nem állnak versenyben magán szállítási vállalkozásokkal;

b) a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat terén működő vállalkozások által járművezető nélkül használt vagy bérelt járművek saját tevékenységi körükkel kapcsolatos áruszállítás esetén a vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;

c) mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységre használt mezőgazdasági vontatók és erdészeti vontatók a járműtulajdonos, azt bérlő vagy lízingelő vállalkozás telephelyétől számított 100 km sugarú körön belül;

d) olyan járművek vagy járművek kombinációja, amelyek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 7,5 tonnát és amelyeket:

— a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 2. cikkének (13) bekezdése szerinti egyetemes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szállításra használnak, vagy

— a járművezető által munkája során használt anyagok, felszerelés, vagy gépezet szállítására használnak. Ezeket a járműveket csak a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben szabad használni, azzal a feltétellel, hogy a jármű vezetése nem a járművezető fő tevékenysége;

(1) HL L 15., 1998.1.21., 14. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

e) kizárólagosan az ország területéhez gépjármű-használat számára nyitott híddal, gázlóval vagy alagúttal nem kapcsolódó, 2 300 négyzetkilométer alapterület alatti szigeteken használt járművek;

f) a vállalkozás telephelyétől számított 50 km sugarú körben áruszállításra használt járművek, melyeket természetes vagy cseppfolyósított gáz vagy elektromosság hajt, és amelynek megengedett legnagyobb össztömege pótkocsival vagy félpótkocsival együtt nem haladja meg a 7,5 tonnát;

g) autóvezetői engedély vagy pályaalkalmassági vizsga megszerzése céljából autóvezetés-oktatásra és vizsgáztatásra használt járművek, feltéve, hogy azokat nem használják kereskedelmi áru-, vagy személyszállításra;

h) csatornázási, árvízvédelem, víz, gáz, és villamos áram karbantartási szolgáltatás, autóút karbantartás és ellenőrzés, háztól-házig háztartási hulladékgyűjtés és szállítás, távirati és telefonos szolgáltatások, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás vagy rádió és televízió adó-és vevőállomások bemérése során használt járművek;

i) 10 és 17 közötti ülőhellyel rendelkező gépjárművek, melyeket kizárólag nem-kereskedelmi célú személyszállításra használnak;

j) speciális járművek, melyek cirkuszi és vidámparki berendezést szállítanak;

k) olyan különlegesen kialakított járművek, amelyek elsődleges célja álló helyzetben oktatási segédeszközként való használat,

l) a gazdaságokból tej begyűjtésére és a tejkonténereknek, illetve állateledel céljára készült tejtermékeknek a gazdaság területére való visszaszállítására használt járművek;

m) pénz és/vagy értékek szállítására kialakított járművek;

n) nem emberi fogyasztásra szánt állati hulladék vagy állati tetem szállítására szolgáló járművek;

o) kizárólag olyan csomópont jellegű helyeken, mint kikötőkben, kombinált árufuvarozási terminálokon és vasútállomásokon használt járművek;

p) az élő állatoknak a gazdaságokból a helyi piacokra és fordítva, vagy a piacokról a helyi vágóhídra legfeljebb 50 km-es sugarú körben történő szállításához használt járművek.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően biztosított kivételekről, a Bizottság pedig tájékoztatja erről a tagállamokat.

(3) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, és megfelelő védelem áll a járművezetők rendelkezésére, a tagállamok a következő esetekben a Bizottság jóváhagyását követően saját területükön kisebb kivételeket tehetnek ezen rendelet alól az olyan járművek esetében, amelyek használatára 5 fő/km2 alatti népsűrűségű, előre meghatározott területeken kerül sor:

– hatóságilag jóváhagyott menetrenddel rendelkező, menetrend szerinti belföldi személyszállítási szolgáltatás esetén (amelyekre vonatkozóan kizárólag a szünetekkel kapcsolatos mentességek engedhetők meg), és

– olyan saját részre, bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett belföldi szállítási műveletek esetén, amelyeknek nincs kihatása az egységes piacra és bizonyos ipari szektorok fenntartásához szükségesek az adott területen, és ahol ezen rendelet mentességi előírásai legfeljebb 100 km sugarú kört írnak elő. Az ezen mentesség körébe tartozó közúti szállítás magában foglalhat egy négyzetkilométerenként 5, vagy annál több személy által lakott területre történő utat az utazás befejezése vagy megkezdése céljából. Az ilyen intézkedéseknek természetüket és terjedelmüket tekintve arányosnak kell lenniük.

14. cikk

(1) Amennyiben ez az 1. cikkben szereplő célokat nem sérti, a tagállamok a Bizottság jóváhagyását követően kivételes körülmények között folytatott szállítási tevékenységek esetére kivételt engedélyezhetnek a 6–9. cikk alkalmazása alól.

(2) Sürgős esetekben a tagállamok átmeneti kivételt engedélyezhetnek legfeljebb 30 napos időszakra, amelyről haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3) A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az e cikk értelemében adott bármely kivételről.

15. cikk

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a 3. cikk a) pontjában szereplő járművek vezetőire a nemzeti szabályozás vonatkozzon, mely megfelelő védelmet nyújt a megengedett vezetési idők és kötelező szünetek, illetve pihenőidők tekintetében.

V.  FEJEZET

ELLENŐRZÉSI ELJÁRÁSOK ÉS SZANKCIÓK

16. cikk

(1) Ha a gépjárművet nem szerelték fel menetíró készülékkel a 3821/85/EGK rendeletnek megfelelően, e cikk (2) és (3) bekezdése vonatkozik a:

a) menetrend szerinti országos személyszállítási szolgáltatásokra, és

b) azon menetrend szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra, melyek útvonalának végállomásai légvonalban legfeljebb 50 km távolságra van valamely két tagállam között húzódó határtól és az útvonal teljes hossza nem haladja meg a 100 km-t.

(2) A szállítási vállalkozásnak olyan szolgáltatási menetrendet és munkabeosztást kell készítenie, amely minden egyes járművezetőre vonatkozóan megjelöli a nevet, az állomáshelyet és az előzetes munkabeosztást a különböző vezetési időszakokra, egyéb munkákra, szünetekre és rendelkezésre állásra vonatkozóan. Minden, az (1) bekezdésben említett szolgáltatásra beosztott járművezető köteles magával hordani egy kivonatot a munkabeosztásból és a szolgáltatási menetrendből.

(3) A munkabeosztás(t):

a) legalább a megelőző 28 napos időszakra vonatkozóan tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározott adatokat; ezeket az adatokat rendszeres időközönként, legalább havonta frissíteni kell;

b) alá kell írnia a szállítási vállalkozás vezetőjének vagy a képviseletére felhatalmazott személynek;

c) a szállítási vállalkozásnak meg kell tartania a munkabeosztás által lefedett időszak lejártát követő egy évig. A szállítási vállalkozás az érintett járművezetők kérésére a járművezetők részére a munkabeosztásból kivonatot ad;

d) be kell mutatni, és át kell adni felhatalmazott ellenőrzést végző személy kérésére.

17. cikk

(1) Azok a tagállamok, amelyek a 3/173/EGK határozatban (1) szereplő szabvány űrlapot használják, a szükséges információt a Bizottság rendelkezésére bocsátják annak érdekében, hogy az kétévente jelentést készíthessen ezen rendelet és a 3821/85/EGK rendelet alkalmazásáról és a kérdéses területeken elért fejlődésről.

(2) Ennek az információnak legkésőbb az érintett kétéves időszakot követő év szeptember 30-ig el kell jutnia a Bizottsághoz.

(3) A jelentésnek meg kell állapítania, hogy milyen hasznát vették a 13. cikkben foglalt kivételeknek.

(4) A Bizottság a jelentést az érintett két éves időszak végétől számított 13 hónapon belül eljuttatja az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(1) HL L 72., 1993.3.25., 33. o.

18. cikk

A tagállamok elfogadják az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

19. cikk

(1) A tagállamoknak az ezen rendelettel és a 3821/85/EGK rendelettel kapcsolatos jogsértésekre vonatkozó szankciókra szabályokat kell lefektetniük, és meg kell tenniük minden olyan intézkedést mely azok végrehajtásához szükséges. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, visszatartónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük. E rendelet és a 3821/85/EGK rendelet semmilyen megszegése nem vonhat maga után több mint egy szankciót vagy eljárást. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről az intézkedésekről és a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb a 29. cikk második albekezdésében meghatározott időpontig. A Bizottság ennek megfelelően tájékoztatja a tagállamokat.

(2) A tagállamok lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy azok szankciókkal sújtsanak egy vállalkozást és/vagy a járművezetőt e rendelet saját területükön észlelt olyan megszegéséért, amely miatt korábban nem szabtak ki szankciót, abban az esetben is, ha a jogsértést egy másik tagállam vagy egy harmadik ország területén követték el.

Kivételes esetben, olyan jogsértés észlelése esetén:

— melyet nem az érintett tagállam területén követtek el, és

— melyet olyan vállalkozás követett el, melynek székhelye, illetve olyan járművezető követett el, aki esetében a szolgálatteljesítés helye egy másik tagállamban, illetve egy harmadik országban található, a tagállamok 2009. január 1-ig szankció kiszabása helyett jelenthetik a jogsértés tényét az abban a tagállamban vagy harmadik országban működő illetékes hatóságnak, ahol a vállalkozások székhelye, illetve a járművezető szolgálatteljesítésének helye található.

(3) Ha egy tagállam eljárást kezdeményez, vagy szankciókat vet ki egy adott jogsértés miatt, a járművezető számára megfelelő írásos bizonyítékot kell szolgáltatnia erről.

(4) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy arányos, adott esetben pénzügyi szankciókat is tartalmazó szankciórendszer működjön e rendelet vagy a 3821/85/EGK rendelet vállalkozások vagy az ahhoz kapcsolódó feladók, szállítmányozók, utazásszervezők, fővállalkozók, alvállalkozók és járművezető munkaközvetítők általi megszegése esetén.

20. cikk

(1) A járművezetőnek meg kell őriznie minden bizonyítékot, melyet egy tagállamtól a kiszabott szankciókkal vagy az eljárás indításával kapcsolatosan kapott mindaddig, amíg a rendelet ugyanazon megsértése nem vezethet második eljáráshoz vagy szankcióhoz a rendelet előírásai szerint.

(2) A járművezetőnek kérésre be kell mutatnia az (1) bekezdésben említett bizonyítékot.

(3) Az olyan járművezetőnek, aki egynél több szállítási vállalkozásnak dolgozik, vagy egynél több vállalkozás alkalmazásában van, megfelelő információt kell nyújtania minden vállalkozás számára ahhoz, hogy eleget tudjanak tenni a II. fejezetben szereplő előírásoknak.

21. cikk

Olyan esetek rendezése céljából, ahol egy tagállam úgy véli, hogy az ezen rendelet előírásait oly módon megsértették, hogy az egyértelműen veszélyeztette a közúti biztonságot, a tagállam felhatalmazza az illetékes hatóságot az érintett jármű továbbhaladásának megakadályozására olyan időtartamra, mely a jogsértés okának megszüntetéséhez szükséges. A tagállam kötelezheti a járművezetőt arra, hogy egy napi pihenőidőt tartson. A tagállamok, ahol megfelelőnek ítélik, be is vonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a vállalkozás engedélyét, ha a vállalkozás az adott tagállamban került bejegyzésre, vagy bevonhatják, felfüggeszthetik vagy korlátozhatják a járművezetői engedély érvényességét. A 24. cikk (2) bekezdése eljárása szerint a Bizottság olyan iránymutatásokat dolgoz ki, melyek ezen cikk előírásainak összehangolt alkalmazását segítik elő.

22. cikk

(1) A tagállamok segítik egymást ezen rendelet alkalmazásában és annak ellenőrzésében.

(2) A tagállamok illetékes hatóságai rendszeresen kicserélik egymással az összes rendelkezésre álló információt az alábbiakról:

a) a II. fejezetben megadott szabályoknak a területükön lakóhellyel nem rendelkezők általi megsértése, és az ezekkel kapcsolatosan elrendelt szankciók;

b) a tagállamok által a területükön lakóhellyel rendelkező személyek más tagállamban elkövetett ilyen jellegű szabálysértései esetén elrendelt szankciók.

(3) A tagállamok rendszeresen információt küldenek a Bizottság számára e rendelet előírásainak az adott országban érvényes értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatosan, aminek köszönhetően ez az információ elektronikus úton elérhetővé válik a többi tagállam számára is.

(4) A Bizottság a 24. cikk (1) bekezdésében említett bizottság segítségével támogatja a tagállamok közötti párbeszédet a rendelet tagállami értelmezéséről és alkalmazásáról.

23. cikk

A Közösség tárgyalásokat kezdeményez harmadik országokkal, amennyiben ez a rendelet végrehajtása érdekében szükséges.

24. cikk

(1) A Bizottságot a 3821/85/EGK rendelet 18. cikke (1) bekezdése alapján felállított bizottság segíti.

(2) Ahol hivatkozás szerepel erre a bekezdésre, az 1999/ 468/EK határozat 3. és 7. cikkében lefektetett tanácsadási eljárást kell alkalmazni annak 8. cikke értelmében.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

25. cikk

(1) Egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság:

a) megvizsgálja az olyan eseteket, amikor a rendelet bármely előírásának alkalmazása és végrehajtatása terén különbségek tapasztalhatók, különösen a vezetési idők, a szünetek és a pihenőidők terén;

b) tisztázza az ezen rendelet előírásaival kapcsolatos nézeteltéréseket, tekintettel a közös megközelítés elősegítésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett sajátos esetekben a Bizottság határoz a javasolt megközelítésre vonatkozóan a 24. cikk (2) bekezdésében szereplő bizottsági eljárásnak megfelelően. A Bizottság tájékoztatja döntéséről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat.

VI.  FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

A 3821/85/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk E rendelet céljából a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, valamint a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, szóló 2005. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*)4. cikkében szereplő  fogalommeghatározások alkalmazandók. (*) HL L 102, 2006.4.11., 1 o.”

2. A 3. cikk (1), (2), és (3) bekezdése a következőképpen módosul:

„(1) Menetíró berendezést kell beszerelni és használni a tagállamokban nyilvántartott olyan járművekbe, melyeket közúti áru-vagy személyszállításra alkalmaznak, kivéve a 561/2006/EK rendelet 3. cikkében említett járműveket. A 561/2006/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésében említett, és azon járműveknek, melyek mentességet kaptak a 3820/85/EGK rendelet alkalmazási hatálya alól, de nem mentesülnek a 561/2006 rendelet előírásai alól, 2007. december 31-ig meg kell felelniük e rendeletnek.

(2) A tagállamok mentesíthetik a 61/2006/EK rendelet 13. cikke (1) és (3) bekezdésében említett járműveket e rendelet alkalmazása alól.

(3) A tagállamok a Bizottság általi felhatalmazást követően mentesíthetik a 561/2006/EK rendelet 14. cikkében meghatározott szállítási célokra használt járműveket e rendelet hatálya alól.”

3. A 14. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

„(2) A vállalkozás a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően köteles időrendi sorrendben és olvasható formában, használatukat követően legalább egy évig megőrizni az adatrögzítő lapokat és amennyiben készültek, a kinyomatokat is, és ezekről másolatokat kell adnia az érintett járművezetőknek azok kérésére. A vállalkozás a járművezetői kártyákról letöltött adatokból is másolatokat, illetve nyomtatott példányt ad az érintett járművezetőknek azok kérésére. Az adatrögzítő lapokat, kinyomatokat és a letöltött adatokat be kell mutatni vagy át kell adni az arra jogosult ellenőrzést végző személy kérésére.”

4. A 15. cikk a következőképpen módosul

— Az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Ha egy járművezetői kártya megsérült, hibásan működik vagy nincs a járművezető birtokában, a járművezető:

a) az út megkezdése előtt kinyomtatja

a járművezető által használt járműre vonatkozó adatokat és erre a kinyomatra ráírja:

i. azokat az adatokat, melyek a járművezető azonosításához szükségesek (név, járművezetői kártya vagy vezetői engedély száma), aláírással ellátva;

ii. a (3) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett időtartamok;

b) az út végén a menetíró készülék által rögzített időtartamokkal kapcsolatos információt ki kell nyomtatni, az egyéb munkával töltött időt, rendelkezésre állást és az induláskor készített nyomtatás óta tartott pihenőket, melyeket a menetíró nem jegyzett fel, be kell jegyezni, és meg kell jelölni a dokumentumon azokat az adatokat, melyek lehetővé teszik a járművezető azonosítását (név, járművezetői kártya vagy vezetői engedély száma), beleértve a járművezető aláírását.”

— A (2) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a gépjármű elhagyásának következtében a járművezető nem tudja használni a járműbe szerelt berendezést, a (3) bekezdés b), c) és d) pontjaiban említett időszakokat:

a) ha a járművet az I. melléklet szerinti menetíró készülékkel látták el, be kell jegyezni az adatrögzítő lapra kézzel, automata feljegyzéssel vagy egyéb módon, olvashatóan, a lap beszennyezése nélkül; vagy

b) ha a járművet az IB. mellékletnek megfelelő

menetíró készülékkel látták el, be kell írni a járművezetői kártyára a menetíró készülék kézi adatbeviteli eszközeivel.

Ha egynél több járművezető van az IB. mellékletnek megfelelő menetíró készülékkel felszerelt járművön, minden egyes járművezetőnek biztosítania kell, hogy járművezetői kártyája a menetíró megfelelő nyílásába legyen beillesztve.”

— a (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„b) »egyéb munka«: a vezetésen kívüli más tevékenység, a közúti szállításban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*)3. cikkének a) pontja szerinti meghatározás szerint, valamint bármely olyan munka, amit ugyanannak vagy más munkaadónak végeznek a szállítási szektoron belül vagy azon kívül, és a “vezetés” jellel kell rögzíteni .

c) »készenléti idő«: a Tanács 2002/15/EK irányelv 3. cikke b) pontja szerinti meghatározásnak megfelelően,  “egyéb munka” jellel kell rögzíteni . (*) HL L 80., 2002.3.23., 35. o.”

— A (4) bekezdés hatályát veszti.

— A (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) a) Ha a járművezető menetíró készülékkel felszerelt járművet vezet az I. mellékletnek megfelelően, a járművezetőnek az ellenőrzést végző hatósági személy kérésére a következőket be kell tudnia mutatni:

i. az adott héten és az azt megelőző 15 napon a járművezető által használt adatrögzítő lapok;

ii. járművezetői kártya, ha van ilyen a birtokában, és

iii. bármely kézi feljegyzést és kinyomatot, amelyet az adott héten és az azt megelőző 15 napon készítettek e rendelet és a 561/2006/EK rendeletnek megfelelően. 2008. január 1. után azonban az i. és iii. pontokban megadott időszakok az adott napot és az azt megelőző 28 napot fedik.

b) Ha a járművezető az IB. mellékletnek megfelelő adatrögzítő berendezéssel felszerelt járművet vezet, a járművezetőnek be kell tudnia mutatni az ellenőrzést végző személy kérésére a következőket:

i. a nevére szóló járművezetői kártyáját;

ii. bármely kézi feljegyzést és kinyomatot, melyet az adott héten és azt megelőző 15 napon készítettek ezen rendeletnek és a 561/2006/EK rendeletnek megfelelően, és

iii. az adatrögzítő lapokat az előző albekezdésben megadott olyan időszakra vonatkozóan, melyek során az I. mellékletnek megfelelő adatrögzítő berendezéssel felszerelt járművet vezetett.

2008. január 1. után azonban az ii. pontban megadott időszakok az adott napot és az azt megelőző 28 napot fedik.

c) Az arra felhatalmazott ellenőrzést végző személy az adatrögzítő lapok, az adatrögzítő berendezés vagy a járművezetői kártya által rögzített, kijelzett vagy kinyomtatott adatok elemzésével ellenőrizheti a 561/2006/EK rendeletnek való megfelelést, illetve ha ezek nem állnak rendelkezésre, bármely más olyan dokumentum ellenőrzésével, mely egy előírás be nem tartását bizonyítja, mint például a 16. cikk (2) és (3) bekezdésében megadottak.”

27. cikk

A 2135/98/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) a) A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, valamint a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) kihirdetését követő huszadik naptól kezdődően az először forgalomba helyezett járműveket a 3821/85/EGK rendelet IB. melléklete követelményeinek megfelelő adatrögzítő berendezéssel kell felszerelni.

(*) HL L 102, 2006.4.11., 1 o.”

2. A 2. cikk (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy képesek legyenek járművezetői kártyákat kiadni legkésőbb a 561/2006/EK rendelet kihirdetését követő huszadik napon.”

28. cikk

A 3820/85/EGK rendelet hatályát veszti, és helyébe jelen rendelet lép.

Mindazonáltal a 3820/85/EGK rendelet 5. cikke (1), (2) és (4) bekezdése továbbra is hatályban marad a 2003/59/EK irányelv 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott időpontokig.

29. cikk

Ez a rendelet 2007. április 11-én lép hatályba, a 10. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (3) és (4) bekezdése és a 27. cikk kivételével, melyek 2006. május 1-jén lépnek hatályba.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2006. március 15-én.

az Európai Parlament részéről az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről az elnök

Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság